Mennyi ügyeleti díjat nem fizettek ki?
"Amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor azt a törvényi előírást alkalmazzák, amely az ügyeleti díj minimális mértékét határozza meg" - nyilatkozta lapunknak Dr. Kőszegfalvi Edit, egészségügyi jogász.
Uniós normák sérülnek?
Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azonban az új szabályozás is sérti az egészségügyben dolgozók jogait. Az uniós jogi normákkal ellentétben ugyanis itthon az egészségügyi ügyeletet kivették a rendkívüli munkavégzés fogalmi köréből, így ezután az eddiginél kevesebb juttatás adható cserébe. Az elnökasszony emiatt petíciót nyújtott be az Európai Parlamenthez és soron kívüli vizsgálatot is kért az uniótól.
Emellett sok foglalkoztató illetve a kormány a mai napig több tízmilliárd forint elmaradt ügyeleti díjjal tartozik a dolgozóknak, mivel az uniós csatlakozás, azaz 2004. május elseje óta már teljes munkaidőnek számít az ügyelet is.
Ezt Magyarországon először a Szolnok Megyei Bíróság mondta ki 2005 szeptemberben egy munkaügyi perben, amelyet 14 traumatológus indított. Cser szerint van olyan munkavállaló, aki 2-2,5 millió forint elmaradt túlóradíjra is számíthat, ha pert nyer. Ráadásul ehhez még hozzájönnek a kamatok.
Perindítás - csak egyenkéntCser Ágnes külön sérelmezi, hogy a szakszervezeteknek ma nincs joguk kollektíven képviselni a munkavállalók érdekeit a bíróságokon, ezért a dolgozók kénytelenek egyenként pert indítani munkáltatójuk ellen. A szakszervezetek szerint ez a gyakorlat nem szerencsés, ezért szeretnék elérni az általános kompenzációt.
Elviekben lehetőség van arra is, hogy ezekben az ügyekben a munkáltatók peren kívüli egyezséget kössenek a dolgozókkal az esetleges visszamenőleges kompenzációt illetően, hívta fel a figyelmet Dr. Kőszegfalvi Edit.
Körte IldikóMenedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok: Újraszabályozzák a túlórázást Kihasználják a cégek a túlórázó dolgozókat Továbbra sincs megegyezés a munka- és pihenőidőről
