A 24.hu megszerezte az Elios Innovatív Zrt. LED-tendereit vizsgáló OLAF-jelentést, mely kemény állításokat fogalmaz meg Orbán Viktor vejének volt cégéről. A dokumentum szerint a vizsgált időszakban még Tiborcz István tulajdonában álló vállalat olyan szisztémával nyerte az uniós közbeszerzéseket, mely a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet.
Tiborcz István (MTI Fotó: Burger Barna)
Mint ismert, az Európai Unió csalás elleni hivatala 35 uniós finanszírozású közvilágítási projektet vizsgált 2009 és 2014 között, melyeket az Elios nyert meg. Ezek mindegyikében felmerült a visszaélés gyanúja, így a szervezet 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. Az esetek felében, 17 pályázatnál egyenesen úgy találta az OLAF, hogy Tiborczék szervezett csalási mechanizmust építettek ki.
Az OLAF szerint a 2012-es tendereket szemlátomást kifejezetten az Eliosra írták ki. A LED-es közbeszerzéseknél általában csak azt kötik ki, hogy bizonyos számú és típusú lámpára van szükség, itt viszont kikötötték, hogy a pályázó cégnek legyen komoly ledes előélete, ami akkor csak az Eliosnak volt még a legelső, hódmezővásárhelyi tenderből. Szemet szúrtak az OLAF-nak a pályázatokon visszatérő „rendszertelenségek” is.
17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket. A pályázatot kiíró cég megkérte a jelentkezőket, hogy számolják ki a belső megtérülési rátájukat, vagyis azt, hogy milyen feltételek mellett térül meg a befektetés. Az Elios megtérülése csak trükközéssel felelt meg a pályázatnak. A megtérülési rátát 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont lehetőségük volt egy végső módosításra. ekkor az Elios az 50 ezer világított órát minden pályázatban átírta százezerre. Mivel a valóságban ezeknek a lámpáknak az élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a pályázat beadásánál jelzett kapacitás 40 százaléka elvileg megmarad, hiába nem létezett sohasem. Így viszont a lámpáknak van 40 százaléknyi maradványértéke, és mivel a beadott pályázat belső megtérülési mutatója épphogy megfelel az elvártnak, a duplázott kapacitással a pályázat költségei is a duplájára ugrottak. Így sikerült elérni azt, hogy elvileg megfeleljen a szerződés az elvárt alacsony energiaáraknak, de a lehető legtöbb munkaköltséget számolták fel érte.
Több helyen is szakértői véleményeket kértek ki a lámpák élettartama kapcsán, a 100 ezres felső határt ugyanis nem technikai dokumentumokra hivatkozva adták meg, hanem egyszerűen ennyit engedélyeznek a magyar hatóságok. A lámpákat adó Tungsram-Schréder 2012-es katalógusa, amit az OLAF-hoz eljuttattak, szintén csak 60 ezer és 80 ezer óra közti élettartamot ír. Egyes szakértők elfogadták az Elios által megadott élettartmot, mások nem, így a magyar hatóságok megmaradtak abban, hogy a kérdésben nincs konszenzus. Az OLAF szerint ezzel az egész módszerrel eleve baj van, mert a pályázatokat így nem a piaci körülményekre vagy ajánlatokra hivatkozva írták meg, hanem pont fordítva.
Minden pályázatnál az volt a lényeg, hogy még éppen megfeleljenek az elvárt feltételeknek, de a lehető legnagyobb költséget fizesse értük az önkormányzat. Az Elios aztán a saját ajánlatához képest szerezte be a független indikatív ajánlatokat, de ezeket ráadásul csak a közbeszerzési eljárás hiánypótlási időszakában adták be. Az ajánlatok sem igazi ajánlatok voltak, az OLAF szerint ugyanaz a személy, ugyanazon a számítógépen írta őket, ugyanazt a matematikai egyenletet használva. A második és harmadik legjobb ajánlat mindig pontosan 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, kivéve Balatonfüredet, ahol 12 és 21 százalékkal árazták túl a vesztes ajánlatokat.
Az OLAF szerint a feltételezett szervezett csalás kiötlői nem feltétlenül az önkormányzatok voltak, hanem a tanácsadók. Hamar Endre és Tiborcz István üzlettársak voltak, de mindketten üzleteltek az Eliosban is, Hamar tanácsadó cége, a Sistrade Kft. közösen írta meg a beadott Excel-táblákat az Elios Innovatív munkatársával, Mancz Ivettel. Az Elios és a Tungsram-Schréder között is szoros kapcsolat volt, mert utóbbi gyakran féláron adta a lámpákat az Eliosnak a többi céghez képest.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, ha bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, 5 évtől akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, emlékeztet a 24.hu. A magyar törvények szerint az OLAF-jelentésben foglaltak költségvetési csalás bűntetteként írhatók le, de a csalásellenes hivatal azt javasolja a magyar hatóságoknak, vizsgálják meg, nem felelnek-e meg a szervezett bűnözés feltételeinek is.
mfor.hu
