"Azon kell dolgozni, hogy valahogy Törökországból el tudjuk hozni a gázt Közép-Európába és így Magyarországra is" - mondta a miniszterelnök, aki magyar célként azt fogalmazta meg, hogy - más államok mellett - Szerbián keresztül érkezzen majd gáz Magyarországra déli irányból, Törökország felől, és így "2019-20 után is biztosítani tudjuk Magyarország gázellátását".
Kifejtette: miután a Nabucco, majd a Déli Áramlat gázvezetékének terve is "elesett", és az oroszok az évtized végén már nem terveznek Ukrajnán keresztül gázt szállítani Európába, felmerül a kérdés: "honnan oldjuk majd meg Magyarország gázellátását". Ezzel kapcsolatban megjegyezte, Románia és Horvátország irányából "lényegében blokád alatt vagyunk", mert bár Magyarország létrehozta a kölcsönös gázszállítási irányokhoz szükséges befektetéseket, a másik fél ezt nem tette meg.
Tehát "Magyarország egy beszorított helyzetben van", ezért is értékelődik fel különösen Törökország, hiszen az oroszok úgy döntöttek, a gázt Törökországba szállítják majd - közölte Orbán Viktor. A magyar-török energetikai együttműködés lehetséges területei közül kiemelte az atomenergia-ipart is a szakemberek kölcsönös képzésében és a technológiai fejlesztésekben.
Elmondta azt is: az Ahmet Davutogluval folytatott megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy nem szeretnék, ha Eurázsiában a jövőben nőne a feszültség. Az állandó kényszer elé állító "Kelet vagy Nyugat" kérdése helyett abban vagyunk érdekeltek, hogy azt lehessen mondani, "Kelet és Nyugat" - fogalmazott Orbán Viktor, olyan együttműködést sürgetve, amelyben mind Európa, mind Ázsia megtalálja a helyét a kölcsönös előnyök alapján.
A magyar-török gazdasági eredmények közül megemlítette, hogy a magyar Eximbank képviseletet nyit Isztambulban, valamint azt is, hogy tavaly rekordot döntött a Törökországba irányuló magyar export, amely elérte a 2 milliárd dollárt, de a cél az 5 milliárd dolláros áruforgalom. Jelezte továbbá, hogy 170 millió dolláros hitelkeretet nyitottak a kis- és középvállalkozásoknak, és 25-25 millió dollárban felállítottak egy befektetési alapot.
A magyar és a török vállalkozások harmadik piacokon való együttműködésének sikerei között szólt a kormányfő arról is, hogy közös olajkitermelés folyik Oroszországban és a Fekete-tenger térségében, amit más országokra is kiterjesztenének. Fontos megállapodásnak nevezte azt is, hogy Budapest és Isztambul megállapodott egy kísérleti vízügyi program megindításáról Isztambulban.
Orbán Viktor köszönetet mondott a török kormánynak a magyarok vízummentes utazásának lehetőségéért Törökországba. Egyúttal elfogadta török kollégája meghívását országába. A miniszterelnököt a sajtótájékoztatón megkérdezték: fenntartja-e tavalyi tusnádfürdői nyilatkozatát az illiberális demokráciáról, és arról, hogy Törökországot is a Magyarország által követendő modellek között említette.
Orbán Viktor azt válaszolta: "az itt idézett gondolatot nem mondtam, de szívesen kommentálom, még ha nem is az enyém". Szerinte óvatosnak kell lenni más országok példáinak követésével. "Itt van például Törökország, akiket mi nagyon tisztelünk, de ahhoz, hogy az ember sikeres Törökországot építsen, sikeres törökökre van szükség" - mondta, hangsúlyozva, hogy a sikeres Magyarországhoz magyarokra van szükség.
Kifejtette ugyanakkor: mindenkinek tanulmányoznia kell azt a kérdést, miért van az, hogy míg korábban az EU a világ legsikeresebb gazdasági övezete volt, addig az elmúlt években ez jelentősen megváltozott, és olyan országok, mint például Törökország, az ukrajnai háború előtt Oroszország vagy mind a mai napig Kína és Szingapúr, "amelyek egyébként nem az európai eszmerendszert követik", jelentős sikereket értek el.
Magyarországnak érdemes tanulmányoznia, hogy Törökország miért sikeres - jelentette ki a miniszterelnök, példaként említve, hogy sehol sem születik annyi gyermek, mint Törökországban, ami azt jelenti, hogy a család értéke ma leginkább Törökországban fontos Európában. A török tanulság Magyarországnak szerinte az, hogy "ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni".
MTI
