A harmadik negyedévre már "csak" 166,6 ezer olyan munkaképes korú volt hazánkban, aki bár rendelkezésre állna, tehát tudna dolgozni, mégsem keres munkát - derül ki a statisztikai hivatal friss kiadványából. A második negyedévi állapothoz képest ez 10 ezer fővel jelent kevesebb embert, míg az egy évvel korábbinál 43 ezerrel.
Ez a kategória jellemzően olyan személyeket takar, akik már reményvesztettségből, sikertelenségből vagy egyéb más okból fakadóan felhagytak a munkakereséssel. Így ők sem a foglalkoztatottak, sem pedig a munkanélküliek között nem szerepelnek a statisztikában, tehát kvázi rejtőzködő munkanélkülinek tekinthetjük őket.
A kormány azonban úgy tűnik, a kibővített közmunkaprogramok révén képes olyan alternatívát nyújtani, (más megközelítésben kényszeríteni az érintettekre), mellyel ismét a munkaerőpiac aktív részévé teszik ezeket a személyeket. A létszámuk ugyanis 2013 második negyedéve óta szinte töretlenül csökkent - egyetlen megakadás volt tavaly év végén, amikor átmenetileg 53 ezerrel többen lettek. Megjegyeznénk, hogy azért a kormány munkahely-teremtését "hoztuk fel", mert a legintenzívebben még ez mozgatja a piacot, igaz, már a versenyszféra is aktivizálódik, melynek szintén lehet valamennyi szerepe a reményvesztett munkanélküliek visszatérésében.
Rajtuk kívül egyébként még volt a harmadik negyedévben 10 ezer olyan munkaképes korú ember, aki keres munkát, de záros határidőn belül nem tudna elhelyezkedni, ezért nem áll rendelkezésre. Számuk évek óta egy 7-13 ezer fős sávban ingadozik negyedévről negyedévre. A fent említett munkát nem kereső személyekkel együtt ők képezik a klasszikus értelemben vett potenciális munkaerőtartalékot, akik teljes értékűen tudnák javítani a statisztikát.
Mellettük vannak még az alulfoglalkoztatottak, akik bár kényszerből részmunkaidős foglalkoztatottak, valójában tudnának teljes munkaidőben is dolgozni. Ők a harmadik negyedév végén 85,6 ezren voltak, 4000-rel kevesebben, mint a második negyedévben. Ez egyébként egy kisebb rekordként is felfogható, hiszen legutóbb ennél kevesebb alulfoglalkoztatott 2012 második negyedévében volt Magyarországon. Őket azért nem soroljuk klasszikus értelemben a munkaerő-tartalékhoz, mert jelenleg is gyarapítják a foglalkoztatottak számát. Így, ha teljes munkaidős pozícióba kerülnének, az statisztikailag semmilyen hatással nem lenne sem a foglalkoztatottak, sem pedig a munkanélküliek számára.
10,9 százalékos a munkanélküliség?
Ha a munkaerő-tartalékkal korrigáljuk a jelenlegi - harmadik negyedéves adatokat - akkor jól látható, hogy a tényleges munkanélküliség Magyarországon nem 7,3 százalék, sokkal inkább 10,9. Csupán a statisztika "szépségei" miatt ők nem láthatóak a főbb mutatók esetében, ezért nem tartalmazza őket a munkanélküliek száma.
Így tehát a harmadik negyedéves 331,5 ezres munkanélküli szám helyet a valósághoz jobban közel áll a tartalékkal korrigált 508 ezres létszám. Ez a második negyedévhez képest egyébként 43 ezer fővel jelent kevesebbet.
Székely Sarolta
mfor.hu
