A Szállodaszövetség reméli, hogy a parlamentbe kerülő pártok nemcsak szavakban, hanem a későbbiekben tettekkel is igazolják elkötelezettségüket az ágazat fejlesztése iránt, és ennek megfelelően alakítják fenntartható működésének kereteit.
A szakmai szervezetek ehhez, valamint a részletek kimunkálásában is felajánlotta szakértőinek segítségét. Molnár Judit, a MUISZ szóvivője megjegyezte, hogy a szakmát érintő jogszabályi változtatásoknál szívesen fejtenék ki véleményüket. Mindkét szövetség elsősorban a versenyképesség javítására, az átlátható gazdasági szabályozásokra hívta fel a figyelmet. Molnár Judit hozzátette, hogy a versenyképességet jelentősen javítaná, ha például a szállodai szolgáltatások áfáját az Európában átlagosan alkalmazott 9-10 százalékra csökkentenék. A versenyhelyzetet javítaná az is, ha nagyobb erőket mozgatna meg az új kormány a "fekete-utazásszervezés" leküzdésére.
A Szállodaszövetség a nagy pártok gazdasági kabinetjeinek figyelmét arra hívta fel, hogy a turizmus és a szállodaipar Európa többi országához hasonlóan jelentős mértékben a kis- és középvállalkozásokra épül, és ezek felesleges adminisztráció és bürokrácia nélküli, nem túlbonyolított, átlátható gazdasági szabályozásokat, rugalmas foglalkoztatási rendszereket kívánnak – ezzel is javítva az ágazat versenyképességét.
A Szállodaszövetség és a MUISZ is hangsúlyozta: a turizmus fejlesztésére fordított forrásokon túlmenően az eddigieket jelentősen meghaladó országmarketing költségvetésre van szükség. A Szállodaszövetség szerint az ország csaknem egy nagyságrenddel kevesebbet tudott erre versenytársainál áldozni az elmúlt években. Molnár Judit azt mondta, kétszeresére vagy háromszorosára kellene növelni a Magyar Turizmus Zrt. költségvetését, amely jelenleg 4,5 milliárd forintból gazdálkodik.
A Szállodaszövetség hiányolta, hogy a pártprogramokban nem szerepel Budapest turisztikai fejlesztése, mivel a fővárosban csapódik le az ország turisztikai, szállodaipari bevételeinek majdnem fele. A főváros adottságait, a már kiépített szállodai és egyéb szolgáltatói kapacitásait figyelembe véve nagy még a növekedési potenciál – különösen a létesítmények jelenlegi alacsony szintű kihasználásának ismeretében. "Égetően szüksége van Budapestnek egy nagy befogadóképességű konferencia-kongresszusi központra, hogy az üzleti turizmusban rejlő lehetőségeinket valóságosan is ki tudjuk aknázni" - fogalmazott Erdei János, a Szállodaszövetség elnöke.
Több programban, így például a Fidesz-KDNP és a Jobbik programjában is kiemelten foglalkoznak a gyógyturizmussal: a Fidesz Magyarországot az Európai Unió gyógyturizmus-központjává tenné, a Jobbik pedig a nemzetgazdaság kitörési pontjai közé sorolta a gyógyturizmust.
Erdei János szerint "a hazai gyógyvízkincsre alapozott turisztikai fejlesztés iránya adottságaink ismeretében nagyon helyes, de csak akkor, ha nem a kapacitások voluntarista növelését helyezi előtérbe". A Szállodaszövetség szerint szelektív, a kereslet igényeinek pontos felmérésére, az egyedi kínálat megteremtésére, a meglévő létesítmények minőségi fejlesztésére van elsősorban most a szakmának szüksége.
Molnár Judit hangsúlyozta: kiemelten fontos lenne a szakmának, hogy elkészüljön az utazási irodai tevékenységet szabályozó kormányrendelet módosítása. Fontos, hogy az irodák olyan környezetben tudjanak működni, amelyben az utasok mellett a vállalkozások is biztonságban vannak.
A Szállodaszövetség megjegyzi, hogy a turizmus jelentős mértékben, multiplikátorokkal 8 százalék feletti részaránnyal járul hozzá a GDP előállításához és a magyar munkavállalók 13 százalékát foglalkoztatja. A turizmus keretében értékesített mezőgazdasági termékek az exportnál lényegesen kedvezőbben értékesíthetőek. Nem elhanyagolható a belföldi turizmus és a hazai szállodaipar szerepe a lakosság egészségmegőrzésében, a fizetőképes kereslet itthoni lecsapódásában. Ennek ösztönzése több nagy párt programjában is megtalálható - közölte Erdei János.
MTI/Menedzsment Fórum
