Hegmanné Nemes Sára, az NFM kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen szerdán tartott előadásában elemezte a köz- és magánszféra együttműködésében (Public-private partnership - PPP) létrejött beruházások helyzetét. Elmondta: PPP-konstrukcióban épült 54 oktatási intézmény, 34 sportlétesítmény, 4 autópálya-szakasz, 2 börtön, a Művészetek Palotája és a Berlini Collegium Hungaricum is.
A költségvetést háromezer milliárd forint összegben terhelik a teljes futamidő végéig a PPP-konstrukcióban épített sportlétesítmények, utak, kollégiumok, büntetés-végrehajtási intézmények után fizetendő kötelezettségek. "A beruházások jelenértékét megvizsgálva kiderült, hogy a magántőke bevonásával elkészült beruházás az állam és az önkormányzatok által vállalt kötelezettségek mindössze harmadába, negyedébe került" - idézi a közlemény az államtitkárt. Elfogadhatatlan, hogy az állam vállal minden kockázatot, míg a magánszféra kockázat nélkül többszörös haszonra tesz szert - húzta alá az államtitkár.
A felsőoktatási fejlesztések kapcsán Hegmanné Nemes Sára rámutatott, hogy a szerződések nem biztosítanak lehetőséget rendes felmondásra az állami fél számára, még az elfogyó hallgatói létszám miatt sem. Minden projekt egyértelműen egy-egy, a kivitelezői megrendelésben érdekelt építőipari céghez köthető. A magánpartnerek nagy része nem rendelkezett ingatlanüzemeltetői tapasztalattal, ezért költséges alvállalkozókat kellett bevonnia feladatai ellátásába. A szolgáltatás iránti kereslet számos esetben elégtelen, a szolgáltatási díjak mértéke gyakran meghaladja az intézmények teherviselő-képességét.
Hegmanné Nemes Sára leszögezte: a hatályos szabályozás szerint már nem lehet elszámolni a PPP beruházásokat államháztartáson kívül, ez tehát a továbbiakban nem lehet érv a konstrukció mellett. Így állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva érdemes fejleszteni, és a megvalósult beruházások üzemeltetését ésszerű alapokra kell helyezni.
MTI
