A gazellák születését célozta a támogatási rendszer 2007 és 2013 közötti időszaka, legalábbis a vállalkozók szerint. Ezt szeretnék elkerülni a következő európai uniós költségvetési ciklusban Magyarországra kerülő források allokációja során, derül ki a Magyarok a Piacon Klub Fejlesztési Források 2014-2020 címet viselő tanulmányából. A szervezet 11 megyében tartott fórumsorozatának tapasztalatait foglalta össze a kiadványban, melynek talán legérdekesebb része a vállalkozók visszajelzéseit, értékeléseit tartalmazó fejezet.
A jellemzően hazai tulajdonban álló vállalkozások szerint a gazellák (gyorsan növekvő cégek) támogatása helyett hasznosabb lenne, ha a fejlesztések megvalósítási feltételeit könnyítené meg az állam. Egy valóban vállalkozásbarát környezettől egyszerűbb adózást, az adminisztrációs terhek csökkenését, átlátható és rugalmas támogatási konstrukciókat, kedvező kamatozású hiteleket és gyors piacra jutási metodológiát remélnek. Ezek a feltételek a vállalkozók szerint lehetővé tennék, hogy még több cég váljon képessé gazella léptékű növekedésre.
További kardinális észrevétel a hazai vállalkozói szférától, hogy a fejlesztési pénzek elnyerése érdekében kötelezően szükséges vállalásokat racionalizálja a kiíró. Ugyanis számos, a céges életgörbének már az érettségi szakaszban járó vállalat nem tud indulni ezekért a forrásokért, mivel például nem tudnak és nem is akarnak többlet munkaerőt alkalmazni, mert már így is komoly munkavállalói állománnyal rendelkeznek. (mfor.hu szerk: Az EU-pályázatok jelentős részben munkaerő-fejlesztést várnak el a támogatás fejében.)
Hátrányos Pest megye
A korábbról is ismert, a teljes gazdasági környezettel kapcsolatos észrevételeken túl (nem megfelelően ösztönző adópolitika, túlbürokratizált folyamatok, a vállalati cash-flowt terhelő áfa-probléma, elégtelen kötöttpályás infrastruktúra) még két markáns, elsősorban az EU-pénzek hatékony allokációját érintő észrevételt is megfogalmaz a tanulmány. Az első a Pest megyei cégek hátrányos területi megkülönböztetésére hívja fel a figyelmet. Nagykőrös, Cegléd, Abony, stb. gazdasága ugyanis valószínűleg sokkal inkább mutat hasonlóságot a többi alföldi kisvároséval, mint Budapestével, mivel azonban közigazgatásilag Pest megyéhez tartoznak, cégeik számos kedvező pályázati forrásért egyáltalán nem, vagy csak sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel indulhatnak. Ez pedig lehetetlenné teszi, hogy az EU-pénzek segítségével Pest megye belső szerkezeti heterogenitását csökkenteni lehessen.
A második fontos pont, hogy a 2007-'13 közötti pályázati rendszer az élelmiszergazdaságot hátrányosan kezelte. Az ezen a területen tevékenykedő cégek a többiektől eltérően (ipar, kereskedelem) csak vidékfejlesztési forrásból juthattak támogatásokhoz. Ez utóbbi kiírásokból viszont sokkal nehezebb volt megvalósítani nagyobb ívű, komplex beruházásokat, ráadásul a pályázatok hosszadalmas elbírálása hátráltatta, hogy a fejlesztések rugalmasan tudjanak a piaci igényekre reagálni.
mfor.hu
