Az osztrák OMV a közelmúltban sikertelenül próbálkozott a Mol felvásárlásával. Ezt a szándékot a Mol menedzsmentje saját részvényvásárlással akadályozta meg, illetve az Országgyűlés elfogadta az úgynevezett "lex Mol" -t, ami lényegében lehetetlenné teszi a magyar olajcég ellenséges kivásárlást. Az OMV a jelek szerint nem adja fel, és most a bíróságon nyitott egy újabb frontot: az osztrák cég azért perelte be a Mol-t, mert szerintük a magyar olajtársaság alapszabálya több ponton is ellentétes a magyar joggal. Az OMV ellenvetései miatt kész a rendkívüli közgyűlés összehívását is kezdeményezni.
Az OMV keddi közleménye szerint az alapszabály következő elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a Magyar Állam által tulajdonolt B részvény fenntartása, ami vétójogot biztosít a Magyar Államnak a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a Magyar Államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.
Az osztrák cég mostani jogi akciója nem feltétlen előzmény nélküli, legalábbis a magyar média az OMV lobbi tevékenységét sejtette a lex Mol kapcsán indult Európai Bizottsági vizsgálat kapcsán is.
Igaz, ez utóbbi jogszabályt hazai piaci szereplők részéről is több támadás érte, Bokros Lajos, a Budapesti Közép-Európai Egyetem elnökhelyettese szerint ugyanis a lex Mol a magyar üzleti oligarchákat - mint Hernádi Zsolt, a Mol és Csányi Sándor, az OTP elnöke - védi. Emellett a politikusok húzhatnak hasznot belőle, akiket támogatnak ezek a "kiskirályok", mondta korábban az egykori pénzügyminiszter. A törvény kapcsán több tőkepiaci elemző is kifogásait hangoztatta, a tőzsdei befektetők szövetsége (TEBÉSZ) pedig levélben kérte Gyurcsány Ferencet, hogy ne kerüljön az Országház elé a javaslat.
Egy bírósági ítélet sem teremt egyértelmű helyzetet
Azt jelenleg nagyon nehéz megmondani, hogy az OMV akcióinak milyen kihatásai lehetnek, akár Európai Uniós szinten, akár a magyar bíróság előtt - mondta el a véleményét Szegner Balázs az EQUILOR brókercég portfoliókezelője az mfor.hu-nak. A bíróságon sem igen, vagy nem formában fog megszületni az ítélet, hanem annál komplikáltabb eredmény lesz.
Ha a piaci árat nézzük, akkor kijelenthető, hogy a tőzsde nem sok esélyt lát a két cég közötti megállapodásra. Az OMV nyári ajánlata 32 ezer forintról szólt, míg a mai ár 24 ezer körül mozog, vagyis nagyon nagy diszkontot tartalmaz az árfolyam, és az OMV sikerét az jelezné, ha felfelé elmozdulna a jegyzés. Szegner Balázs szerint az OMV keresete feltehetően megállja a helyét, azonban, ha a bíróság nekik ad igazat, akkor sem láthatóak ennek a következményei. Az Európai Bizottság is feltehetően elmarasztalja a magyar felet, ám itt sem láthatóak a konkrét lépések előre.
Nem lesz tartós az emelkedés
A perről szóló bejelentés mindazonáltal csak egy újabb fejezet a "nagy Mol-OMV mesekönyvben" - mondta el Podhorányi Dávid, az IEB üzletkötője. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a spekulánsok egyből rávetették magukat a papírra, és 2,5-3 százalékos pluszba hajtották fel az árfolyamot.
Azonban ez az emelkedés kizárólag a per híre miatt nem lesz tartós, már csak azért sem, mivel hosszú jogi procedúrára kell felkészülni. Mint ismeretes, az OMV folyamatosan keresi az együttműködést a Mol menedzsmenttel, ám a magyar cég grémiuma eddig mindig visszautasította a megkeresést. Ezért megállapítható, hogy semmi érdemleges változás nem történt, és feltehetőleg a közel jövőben sem fog. Így a következő napokban visszatérhet az árfolyam a 24 ezres tartományba.
A Mol ellenséges lépésekről beszél
Az elemzői véleményt támasztja alá, hogy a magyar társaság az OMV lépése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy egyenes következménye a korábbi ellenséges és kéretlen megkeresésnek, amely vállalat irányításának megszerzésére irányul. A Mol nem kapott semmilyen hivatalos értesítést azon bírósági eljárással kapcsolatban, amelyre az OMV közleményében utal.
A Mol továbbra is úgy véli, hogy egy OMV által tervezett felvásárlásnak nincs üzleti racionalitása és az értékromboló lenne. Az ezzel összefüggésben végzett számítások azt mutatják, hogy a két vállalat egyesítése révén az üzleti eredmény évente 250 millió dollárral csökkenne. A Mol-nak továbbra is meggyőződése, hogy a részvényesi értéket és az érintett felek érdekeit leginkább az szolgálja, ha független vállalatként követi saját növekedési stratégiáját és hatékonyságnövelési terveit.
Ezen az árszinten már lehet vétellel próbálkozni, mert mindig elő tudnak húzni egy „újabb nyulat a kalapból”, ami karban tarthatja a Mol jegyzését. Podhorányi Dávid szerint ezért nem számolhatunk jelentősebb és tartósabb visszaeséssel sem a magyar társaság esetében.
A Mol részvényesek szempontjából fontosabb lehet az általános tőkepiaci hangulat, illetve, hogy egy ebben a páros-patt helyzetben elhangzik-e konkrétum valaha. Mert a piaci szereplőknek meggyőződése, hogy a felek még nem fedték fel a szándékaikat teljes egészében.
Varga M. István
