A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nemrég tette közzé a szeptemberi munkaerőpiaci statisztikáját, mely alapvetően kedvező folyamatokról is árulkodik, hiszen a nyilvántartott álláskeresők 484 ezres létszáma nemcsak havi, de éves bázison is csökkenés eredménye. Sőt, 2008 decembere óta nem voltak még ennyire kevesen, ami mindenképpen örömteli és pozitív eredményként értelmezhető.
Az egyes csoportokat nézve egyaránt kevesebben lettek azok, akik szociális segélyben részesülnek: 167,1 ezer fő az egy évvel korábbi 186,6 ezer után, és a tartósan munkanélküliek száma is csökkenést mutatott. Az augusztusi 162 ezer után 160 ezret közölt az NFSZ, ami az egy évvel korábbinál azonban még majdnem 10 ezer fővel magasabb is.
Ennél sokkal beszédesebbek ugyanakkor a különböző arányok, vagyis az, hogy a nyilvántartott álláskeresők hány százalékát teszik ki a fentebb is említett csoportok. A szociális segélyesek aránya stagnálást mutat szinte egész évben, április óta 35-36 százalékon áll a mutató, a tartósan munkanélküliek aránya pedig minimális emelkedéssel 33 százalék lett szeptemberben. Ami viszont még ezeknél is "elkeserítőbb", az az ellátás nélküliek aránya. Egy majdnem 1,5 százalékpontos ugrással ugyanis 55,2 százalékra emelkedett ez a ráta, aminél magasabbra eddig még egyszer nem volt példa 2010 nyara óta - ettől az időponttól kezdve közli ugyanis az NFSZ ezt a létszámot.
Mindez pedig azt jelenti, hogy bár - elsősorban - az állami munkahelyteremtés a munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetben lévőkön képes segíteni (például szakképzetlenek), az állástalanok összetételét előnytelenebbé teszi. Vagyis azok, akik maradnak a piac kínálati oldalán, többségében a "perifériára szorult" csoportot képezik: egy éve elhelyezkedni képtelenek, illetve a már ellátás nélkül állást keresők. Utóbbiak esetében nagy szerepe volt az Orbán-kormány munkanélküli segélyrendszert átalakító intézkedéseinek, melynek keretén belül harmadára csökkentették a jogosultsági időt.
Öt éve nem volt ennyi új munkahely szeptemberben
Ami a létrehozott új munkahelyeket illeti, szeptemberben 17 535 új munkahelyet hozott létre a magánszektor állami támogatás nélkül, ami, ha csak az év ezen hónapjait vizsgáljuk, ötéves rekordot jelent. 2008 óta ugyanis minden szeptember a mostaninál kevesebb új munkahelyet hozott. Sőt, a 17 535 éven belüli rekordnak is számít, ami elnézve az elmúlt néhány évet, igazi újdonság, hiszen rendre inkább az április az, amelyik hónap éven belüli csúcsokat produkál - minden bizonnyal az építőipari, mezőgazdasági szezonális munkalehetőségek miatt.
Ez az adat is egyébként megerősíti a hónapok óta sejthető közelgő fordulatot, hiszen az idei év elejétől kezdve, ha az évesített gördülő számokat vizsgáljuk, illetve azok előző év azonos időszakához mért eltérését, akkor látható, hogy a következő néhány hónapban végre közel két év után ismét bővülés következhet be. Ezt szemlélteti kitűnően az alábbi grafikonunk. Mint jól látható, legutóbb 2011 novemberében volt magasabb az akkori és a megelőző 11 hónap számának összege az előző évihez képest. Most szeptemberben az eltérés már csupán 1 százalékos mínusz volt, mely az év során kialakult csökkenő trend eredménye.
Azért vizsgáljuk egyébként a 12 havi gördülő számokat ebben az esetben, mert ez az éven belüli ingadozásokat "eltünteti", és sokkal jobban kivehető a jellemző trend iránya és alakulása.
Emellett szeptemberben állami támogatás segítségével az előző havinál közel 2500-zal több munkahely jött létre, 26 243 egészen pontosan, melynek döntő többsége (80-90 százalék) rendre közmunkás pozíciót jelent. Összesen így egyébként 43 778 új munkahely jött létre a kilencedik hónapban, ami köszönhetően a támogatás nélkül állások rekordjának, kétéves csúcsot jelent - persze kizárólag a szeptember havi adatokat vizsgálva.
Székely Sarolta
mfor.hu
