A Budapesti Közlekedési Vállalatnál bevezetendő rendszerhez hasonló csak Londonban és Hollandiában található Európában. Az előbbi a teljes városi közlekedést fogja át, az utóbbiba pedig hosszabb távon a városok helyi járatai mellett be kívánják kapcsolni a távolsági buszokat és a vasutat is. Budapesten három év alatt akarnak olyan rendszert létesíteni, amely magába foglalja a zárt kapus járműveket, azaz a metrót és az elkerített megállókkal rendelkező HÉV-et, valamint a járműfedélzeti jegykezeléssel működő buszokat, trolikat és villamosokat.
A tenderen szereplő árajánlatok 66 és 84 milliárd forint között szóródnak, amiből akár három-négy Nemzeti Színházat is lehetne építeni. Az óriási kiadást részben az alkalmazott technológia speciális volta, részben a rendszerrel szembeni magas elvárások teljesítése indokolja. A beszerelendő chipkártyafeltöltő automaták például, amelyek megbízhatóak, rongálásbiztosak, képesek az APEH által is elfogadott bizonylatot adni, 6-10 millió forintba kerülnek, s ilyenből egy-egy megállóba több is kell majd.
A chipkártyás rendszer azonban hatékonyságnövekedést és megtakarítást is hozhat a BKV-nak. A kártyarendszerekben összekapcsolhatók mindenféle banki, kiskereskedelmi, pontgyűjtő szolgáltatások, amelyek bevételéből értelemszerűen a kártyakibocsátó is részesedik. Azonkívül, mivel az alkalmazandó RFID-technológiával (rádiófrekvenciás azonosítás) percre készen jelezhető az utasok száma, az alkalmi forgalomszámlálásnál sokkal hatékonyabbá tehető a forgalomszervezés. A teljes körű nyilvántartásból pontosan kiderül az utazóközönség összetétele, aminek köszönhetően nem lehet például nem létező nyugdíjasok, diákok után állami támogatást kérni, melyre egy helyi Volán-járat esetén volt példa, amelynél halottak után is elkérték az állami utazási támogatást - számol be a Napi Gazdaság.
