A percepcionális folyamatot alapvetően három tényező befolyásolhatja:
1. A tárgy karaktere
- A szín: az emberek felfigyelnek azokra a tárgyakra, melyek ellentétben állnak környezetükkel. Példa: ha egy irodában minden szék fekete, akkor igencsak kirívónak számít egy piros szék
- A mozgás vagy a tárgyak helyzetének megváltoztatása szintén vonzza a figyelmet. Példa: ha valaki végigsétál az irodában, ahol még mindenki ül, az szintén felkelti az ott ülők érdeklődését
- Az újdonság figyelemfelkeltő lehet. Például, ha a főnök, aki 10 éven keresztül rendes nyakkendőt hordott, egyik nap csokornyakkendőben jön be.
2. Az észlelő személye: az, hogy valaki, hogyan észlel és értelmez dolgokat nagyban függ az illető karakterétől, melybe beletartozik:
- Szembeötlő, feltűnő vonás: minél fontosabb valakinek egy téma, annál jobban felfigyel rá. Példűul, ha a reggeli újságolvasás közben, az egyik cikk tájékoztat arról, hogy a P&G cégnél sztrájk van, azt nem biztos, hogy mindenki el fogja olvasni; de az biztos, hogy aki ott dolgozik a cégnél, az elolvassa a cikket
- Diszpozíció: a hajlandóság vagy hajlam hogy valamit egy bizonyos fényben lássunk. Vannak menedzserek, akik hajlamosak maguk körül mindenkit lustának titulálni; így amikor probléma merül fel a cégnél, annak okát az alkalmazottak lustaságával magyarázza.
- Attitűd: ugyanúgy befolyásolja egy személy észlelését, mint viselkedését.
Példa: ha valakinek munkahelyéhez való hozzáállása negatív, akkor az ott keletkező hibákért nagy valószínűséggel a munkahelyét hibáztatja és nem saját magát
- Önkép: az ember saját magáról alkotott képe nagyban befolyásolja az észlelés folyamatát. Példa: pozitív-negatív gondolkodásmód
- A személyiség: egy ember személyisége komoly ráhatással van az illető világlátására.
3. A szituációs folyamatok: egy adott szituáció részletei nagyban kihatnak arra, hogy valaki, hogyan észlel bizonyos dolgokat. Megtörténhet, hogy az ember ugyanazt a dolgot, talán máshogy értelmezi egy másik szituációban. Most vizsgáljuk meg a szituációs folyamatok fajtáit:
- A szelekció folyamata: az észlelést abba az irányba tereli, amihez az illető jól ért, és nem vesz tudomást arról, melyhez nincs elegendő ismerete. Példa: Egy probléma felmerülésekor a legtöbb menedzser csak arra a részre koncentrál, amiben gyakorlata van, és kevésbé figyel a másik részre, melyben nem érzi tudását magabiztosnak.
-Egy szervezet szituációs folyamata: egy másfajta szelekcióval bír. Az észlelő "képernyőjén" újra rendezi a dolgokat, kihagyván néhány információt, úgy, hogy azok újra beleilleszkedjenek az adott szituációról alkotott általános elképzelésébe. Ha egy diák tökéletesnek képzel el egy tanárt, aki sohasem hibázik és egyszer mégiscsak elkövet egyet, azt a diák úgy magyarázza, hogy a tanár biztos csak az osztályt akarta ezzel tesztelni és nem hajlandó elfogadni, hogy a tanár is ember és, hogy olykor ő is hibázhat.
- A "Halo" effektus: amikor egy embert egyetlen tulajdonsága alapján ítélnek meg. Példa: egy tanulmányban arra kértek fel két csoportot, hogy próbálják meg a papírokon található tulajdonságok segítségével "lefesteni" két ember személyiségét. Mindkét lapon ugyanazok a jellemzők voltak feltűntetve, azzal a kivétellel, hogy az egyik listán a melegszívű, a másikon pedig a hideg típus szerepelt. Az a csoport, amelyik a "melegszívű" listát kapta, a személyt intelligensnek, humorosnak, népszerűnek írta le; miközben a "hideg típus" csoport, az illetőt komolynak, magányosnak, népszerűtlennek titulálta.
- A vetítés folyamata: hajlamosak vagyunk saját kvalitásunkat másokban is felfedezni. Példa: azok az emberek, akiknek elsődleges céljuk a hatalom megszerzése, más emberekben is a hatalom megszerzésére irányuló vágyat vélik felfedezni.
- Az attribúciós folyamat: egy kognitív folyamat, mikor az emberek bizonyos viselkedési formákat figyelnek meg és megpróbálják kitalálni azok okát. Természetesen ez nagyon szubjektív, hisz mások vagyunk! Példa: ha két ember séta közben lát valakit sírni az utcán, az egyik azt gondolhatja, hogy a sírást kiváltó ok a boldogság; a másik meg úgy véli, hogy az ok a szomorúság.
A egyén-egyén közötti konfliktusról szóló cikksorozatom záróakkordjaként a sztereotipizálás veszélyeire hívnám fel az olvasó figyelmét!
Grotte Judit
