Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről.
szerk.: a legfelső, 40 százalékos kulcs csak az RTL Klubot érintette idén.
Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit. Emlékeztetett arra, hogy a hirdetőknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevőtől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő a reklámadó kötelezettséget teljesítette. A helyettes államtitkár elmondása szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevők vagy rossz tartalommal adják ki.
Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné - folytatta - , hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Ha egy megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie. Pankucsi Zoltán közölte, a másik lehetőség az lenne, ha a megrendelő hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy kért, de nem kapott igazolást a reklámadó teljesítéséről. Hozzátette: ebben az esetben a bizonyítékot a NAV-hoz kell eljuttatnia.
Pankucsi Zoltán ismertetése szerint a cafeteria rendszert úgy változtatnák meg, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel lehetne nyújtani a jövőben is. Közölte, 200 ezer és 450 ezer forint között SZÉP-kártya formájában lehetne a ma ismert adóteher mellett cafeteria juttatásokat nyújtani, 450 ezer forint felett 51,3 százalékos lesz az adóteher. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az adótörvények "talán legtöbb vitát" kiváltó pontja a távközlési adó kiterjesztése volt. Mint mondta, ennek visszavonására mind a gazdasági, mind a törvényalkotási bizottság benyújtott egy javaslatot.
Hozzátette: azt is kezdeményezik, kerüljön ki a távközlési adóból az a rendelkezés is, amely lehetővé tette a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatók számára. Pankucsi Zoltán beszámolt arról, hogy további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, ezért egyelőre nem lesz előzetes kutatás-fejlesztési szakhatósági minősítés előírva társaságiadó-kedvezménynél.
Tállai András, a NGM parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy valóban terjedelmes módosításokról van szó, de kevés benne az érdemi, mindössze néhány ilyen van csak. A módosító javaslatok jelentős része az állami támogatások európai uniós besorolásának változásából ered - jegyezte meg.
MTI