2011. március 9. 13:46

A nagy állami cégek a több mint 130 ezer munkavállalójuk túlnyomó többségének esetében eleget tettek a január 1-jei bérkompenzációnak - közölte a fideszes Rogán Antal, miután az általa vezetett bérmonitoring bizottság az állami, illetve az ahhoz kötődő szektor legnagyobb foglalkoztatóinak képviselőivel találkozott szerdán. Törvényben írnák elő, hogy az állami támogatások, illetve kedvezmények biztosításánál figyelembe kell venni az OÉT-bérmegállapodásban foglaltak teljesülését a kis- és középkeresetűeket érintően.

A fővárosi megbeszélésén jelen volt a BKV, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Magyar Fejlesztési Bank képviselője. Ezek a cégek több mint 130 ezer munkavállalót foglalkoztatnak - mondta Rogán Antal sajtótájékoztatóján, hozzátéve: erre a körre vonatkozóan az volt a kormány elvárása, hogy megtörténjen a bérkompenzáció 2011. január 1-jétől.

A túlnyomó többségnél ez meg is valósult, megjegyezte ugyanakkor, hogy ez nem minden esetben jelenti a bértömeg négyszázalékos növekedését. Előfordulnak viszont olyan esetek, ahol még nem kompenzáltak - tájékoztatott, hangsúlyozva, hogy elsősorban az állami cégekkel szerződött vállalkozók által foglalkoztatottak esetében - ami 3-4 ezer embert jelent - merült fel probléma. Példaként említette a Postapartner Programot: amíg a Magyar Posta 35 ezer dolgozójának szinte mindegyikénél megtörtént a bérkompenzáció, addig a Postapartner Program keretében foglalkoztatottaknál ez egyáltalán nem valósult meg. Hasonló a helyzet a Volánoknál is, ezért a politikus szerint ezeket a kiszervezéseket érdemes lenne felülvizsgálni.

Hozzáfűzte továbbá, hogy a BKV-nál még nem született meg a bérmegállapodás.

A fideszes képviselő azt mondta: ahol nem hajtották végre a bérkompenzációt, azok esetében az az elvárás fogalmazódott meg, hogy ez január 1-jével visszamenőlegesen történjen majd meg. Azoknál az állami vagy önkormányzati körbe tartozó vállalatoknál viszont, amelyeknél komoly gazdálkodási problémák vannak, elképzelhető, hogy a munkavállalókkal megegyezve nem január 1-jére visszamenőleg valósul meg a kompenzáció, hanem például március 1-jétől. Szerinte ez vonatkozhat például a BKV-ra vagy a MÁV egyes cégeire.

Az állami vállalati körben várhatóan legkésőbb március végéig mindenhol sor kerül a bérkompenzációra - mondta.

Rogán Antal kifejtette: az elmúlt három hétben 2.425 megkeresés érkezett a bérmonitoring bizottsághoz. Ebből 30 százalék volt azok aránya, akik annak ellenére, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti havi kereseti kategóriába tartoznak, arról számoltak be, hogy februári fizetésük kézhezvételekor nettó bérnövekedést tapasztaltak.

Emlékeztetett, az általa vezetett testület legfontosabb feladata, hogy minél hamarabb elérjék: a 300 ezer forint alatti kategóriában, vagyis az alacsony és középkeresetűeknél legyen béremelés az idei évben. A bizottság addig folytatja munkáját, amíg ez nem történik meg széles körben Magyarországon - emelte ki.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatására hivatkozva Rogán Antal szólt arról is, hogy a munkáltatók 2010-ben 7,9 százalékkal emelték a béreket, holott alacsonyabb volt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született tavalyi ajánlás. Éppen ezért - folytatta - nem lehetetlen a Fidesz-KDNP bérmonitoring bizottságának elvárása, vagyis az, hogy a magyar munkáltatói kör 2011-ben a 4-6 százalékos bérajánlásnak megfelelő bértömeg-növekedést hajtson végre főleg az alacsony és középkeresetűekre koncentrálva.

Megerősítette: az általa irányított testület egy olyan törvényjavaslattal készül, amely rögzítené, hogy 2014 januárjáig az állami támogatások folyósításánál, valamint az állami kedvezmények igénybevételénél figyelembe kell venni az OÉT-bérmegállapodásban foglaltak teljesülését a kis- és középkeresetűeket érintően. A javaslat szerinte akár már májusban a parlament elé kerülhet. A tervezett 2014. januári dátum indoklásaképpen azt mondta: az adókedvezmények, illetve a szuperbruttó kivezetése egyre kedvezőbb helyzetbe fogja hozni a munkavállalók széles tömegeit. 2014. január 1-jétől az a helyzet alakulhat ki, hogy bármekkora báremelkedés következik be, azzal minden munkavállaló kivétel nélkül jól jár; "mindenkire igaz lesz, hogy a kézhez kapott ezer forint bruttó béremelésből 840 forint nála marad" - fejtette ki.

Tájékoztatása szerint a bérmonitoring bizottság a következő hetekben a kincstári körbe tartozó foglalkoztatottak ügyében folytat majd megbeszéléseket, ugyanis több bérszámfejtési hibáról kaptak bejelentést. Ezt követően a magánszférához tartozó legjelentősebb munkáltatókkal szeretnének találkozni. A magánszektorral kapcsolatban megjegyezte: az adórendszer több ponton is előnyös helyzetbe hozza a vállalkozókat, amiért cserébe törekedniük kellene az OÉT-ajánlás betartására a kis- és középkeresetűekre nézve.

Azt mondta, májusra igyekeznek eljutni oda, hogy kijelenthető legyen: a helyzet megnyugtatóan rendeződött.

Kérdésre válaszolta közölte: az általa vezetett V. kerületi önkormányzat rendezte munkavállalóinak bérét.

A benzinárakat érintő felvetésre Rogán Antal azt válaszolta: a piaci ár beszivárgását nehéz megakadályozni. Véleménye szerint azonban adóváltozásokat nem lehet egyik hónapról a másikra eszközölni.

A bérmonitoring bizottság megbeszélése után Schmidt Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója újságíróknak azt mondta: a postánál a bérfejlesztések január 1-jével megtörténtek. Arra a kérdésre, hogy kell-e valakit elküldeni a társaságtól a béremelés miatt, a vezérigazgató nemmel válaszolt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az irányítási-vezetői struktúrában dolgozók juttatásait csökkentették, és esetükben létszámleépítés is volt.

MTI