Svájc 26 kantona közül csak három kisebb németajkú kanton és Ticino olasz nyelvű kanton szavazott nemmel, a többi 22 francia- és németajkú kanton a megállapodás kiterjesztése mellett volt. Az előzetes várakozások szoros eredményt jósoltak, számos gazdasági tömörülés, a szakszervezetek és a Svájci Néppárt (SVP) a növekvő munkanélküliség, a tömeges keleti bevándorlás és a bűnözés elterjedésének veszélyére utalva a "nem" szavazatok mellett érveltek. A kormány és a parlament többi pártja támogatta a megállapodás kiterjesztését.
A népszavazás tétje volt Svájcnak az unióhoz fűződő viszonya is. Ha az állampolgárok nemmel szavaztak volna, ez automatikusan azt jelentette volna, hogy a korábban az uniós munkavállalókra kötött egyezmények is automatikusan semmisek és érvénytelenek lesznek. A svájci parlament még tavaly a szerződések megújítása, valamint a bolgár és román munkavállalók beengedése mellett döntött, de az ellenzők elég aláírást gyűjtöttek egy népszavazás kikényszerítéséhez.
Az eredeti megállapodást az EU-val - a svájci, illetve az uniós munkavállalás kölcsönös kiterjesztésére - 67 százalékos szavazati többséggel 2000-ben hagyták jóvá a svájci szavazók. Ezt azóta kiterjesztették a 2004-ben újonnan csatlakozott tíz tagországra is. A megállapodásokhoz közvetlenül kapcsolódik hat további kétoldalú egyezmény, - ezeket 1999-ben írta alá az EU és Svájc - amelyek a kereskedelem, a légi és a közúti szállítás, a mezőgazdaság és a kutatások terén bontja le a kétoldalú korlátozásokat. A bolgár és a román munkavállalókra csak fokozatosan terjesztik majd ki az uniós megállapodás hatályát. A következő hét évben, 2016-ig bevándorlási korlátozásokat rendelhet el Svájc, melyeket utána további három évre meghosszabbíthat.
