A televíziók előtt töltött idő és a sugárzott tartalom, valamint annak modellhordozó szerepe miatt a média jelentős szocializációs tényező - mondta Kósa Éva, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Főiskola tanára a háromnapos Nemzetközi Médiakonferencia megnyitó előadásában hétfőn Balatonalmádiban.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület által szervezett konferencián az előadó rámutatott arra is, hogy 4-7 éves életkor közötti gyermekek napi átalagban 151, a 8-14 életkor közöttiek pedig 176 percet töltenek a televízió előtt. Utalt arra is, hogy a gyermekek döntően a kereskedelmi csatornák műsorait nézik (s javarészt nem gyermekműsorokat), ugyanis a kimondottan gyermekcsatornák "részesedése" mindössze 17 százalékos.
"Nem értik a reklámokat"
A pedagógus hangsúlyozta azt is, hogy felmérések szerint a 6-10 évesek 11,6 százaléka valóságnak véli mindazt, amit a tévében lát. Hozzátette: 29,1 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy tévében látottak éppen olyanok, mint amik az életben is tapasztalhatók. Ismertetése szerint a gyermekek 51 százaléka hiszi például azt, hogy a hirdetésekben szereplők is az általuk reklámozott termékeket használják, 12,6 százalékuk viszont úgy véli, hogy a reklámoknak pusztán szórakoztatás a céljuk.
Kósa Éva elmondta: egy felmérés szerint 10 évvel ezelőtt a gyermekeknek 38 százaléka választott a médiumokból példaképeket, ma viszont ez már eléri az 50 százalékot. A gyermekek döntő többsége elmondta: otthon nincs szülői szabály arról, hogy mennyit és mit nézhetnek a televíziókban - jegyezte meg az előadó, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a felnőtt lakosság 40 százaléka károsnak tartja a gyermekek számára a tévéműsorok nagy többségét.
Az MTV-t tartják a legtöbbre a nézők
Antalóczy Tímea, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Menedzserképző Intézetének igazgatója elmondta: a Szonda Ipsos idei nyárvégi felmérése szerint az úgynevezett közösségi értékeket a Magyar Televízió képviseli leginkább, s a megkérdezettek az MTV hírműsorait tartották a legmegbízhatóbbnak is.
A felmérés szerint a kulturális értékek közvetítését illetően is az MTV vezet, s a válaszadók 30 százaléka vélte úgy, hogy a Magyar Televízió olyan "rejtett kulturális értékekre" hívja fel a figyelmet, amelyekről egyébként nem hallottak volna - mondta az előadó, megjegyezve, hogy ez az arány a Duna Televíziót illetően 26 százalékos, míg az RTL Klubra vonatkozóan 8, az TV2 esetében pedig 6 százalék.
Sarkady Ildikó, a Miniszterelnöki Hivatal audiovizuális médiapolitikáért felelős kormánybiztosa előadásában hangsúlyozta: a médiumok tartalom-szabályozásába beilleszthető a gyermekek védelmére vonatkozó jogi szabályozási rendszer.
A jelenleg "véglegesítés alatt álló Nemzeti Audiovizuális Média Stratégiának" célja a stabil jogszabályi környezetet megteremtése, amely egyértelművé teszi, hogy a gyermekek védelmére milyen "médiaspecifikus" - az elektromos médiákra vonatkozó - szabályrendszer lép hatályba. Következetes hatósági jogalkalmazást szeretnének elérni és új jogorvoslati rendszert is kiépíteni - mondta a MEH kormánybiztosa.
