A munkaerő-felmérés készítői szerint a gazdaság működése szempontjából kedvezőtlen, hogy – a tanulókat figyelmen kívül hagyva – 2010-ben a 15–61 évesek közül mintegy 1 millió 432 ezren "tartósan vagy átmenetileg, indokoltan vagy indokolatlanul távol maradtak a munkaerőpiactól".
A tanulmány azt is megállapította, hogy a 15–61 éves inaktívak 86,9 százaléka indokoltan maradt távol tavaly a munkaerőpiactól. Távolmaradásukat – személyes okokon túl – sokféle tényező kényszerítette ki, így egyebek mellett a globális válság következtében tovább romló munkaerő-piaci pozíció, a túl fiatalnak vagy túl idősnek vélt kor, a lakóhely távolsága a foglalkozást kínáló településektől, az ingázás nehézsége és költsége, a háztáji kisgazdaság feladásának kockázata és a gyermekfelügyelet hiánya.
A KSH adatai szerint a 15–61 év közötti magyar népesség mindössze 57,8 százaléka (3 millió 719 ezer ember) tartozott a foglalkoztatottak közé, további 2 millió 721 ezer ember vagy önszántából, vagy kényszerűségből maradt, illetve került nem foglalkoztatott státuszba. Az, hogy a vizsgált korcsoport 7,4 százaléka munkanélküli, 34,9 százaléka pedig inaktív volt, arra is utal, hogy a potenciális munkaerő-kínálatként számba vehető népesség jelentős részének nehézségekbe ütközik bekerülni a munka világába, illetve abban bennmaradni. Esetükben az elhelyezkedési esélyeket az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya, valamint az elértéktelenedett szakmai végzettség nagymértékben és hátrányosan befolyásolja - jegyezték meg.
Mint írták, a munkanélküliek csaknem harmada, 144 ezer ember, az inaktívak majdnem fele, 982 ezer ember legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatottak körében a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya ugyanakkor csak 11,3 százalék. Kiemelték: a középfokú végzettségű, szakképzettséggel rendelkezők 31,4 százaléka, a szakképesítéssel nem rendelkezőknek pedig mintegy 56,3 százaléka nem tud vagy nem akar jövedelemszerző tevékenységet folytatni, vagyis munkanélküli, illetve inaktív.
MTI
