A PwC szakemberei összesen 53 magyar cégvezérrel készítettek interjút a gazdasági bűnözésről, a számok azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben minden harmadik céget ért számszerűsíthető anyagi hátrány gazdasági bűncselekmény miatt.
Sok marad felderítetlen
"A magyar cégek 30 százaléka vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt egy évben, ezen vállalatok negyedévénél több mint tíz visszaélés történt. A csalások száma azonban valószínűleg ennél jóval magasabb, hiszen sok bűntény marad felderítetlen" - mondta el Fekete miklós, a PwC Tanácsadási Üzletágának cégtársa.
A felmérésből az is kiderül, hogy a bűncselekmények 38 százalékára csak véletlenül derült fény, nem tudatos belső ellenőrzés során. A cégek 63 százaléka arról számolt be, hogy nőtt a gazdasági bűncselekmény miatti veszteségük.
"A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, a vállalatok 13 százaléka esetében pedig a 180 millió forintot is meghaladta" - vázolta fel Fekete Miklós.
A számok ismeretében némiképp érthetetlen a cégvezetők optimizmusa, a többség továbbra sem tartja elképzelhetőnek, hogy a következő években bűncselekmény áldozatává válik majd. Az interjúkból az is kiderül, hogy a magyar vállalatok úgy érzik, hogy a jelenlegi helyzetben hazánkban csak csalással lehet érvényesülni.
A korrupció mellett a lopásban és a hűtlen kezelésben, valamint a pénzügyi adatok meghamisítsában látják a legkomolyabb problémákat hazánkban a szakemberek.
A PwC szakemberei szerint az is kiderült, mi okozta a problémát: egyrészt a cégek 43 százaléka nem végzett csalási kockázatfelmérést az elmúlt egy évben, akik pedig mégis végeztek ilyen kutatást, 85 százalékban nem változtattak az egy évvel ezelőtti gyakorlaton.
Belülről jön a veszély
A feltárt bűncselekmények 69 százalékát a cégek saját munkatársai követték el, ugyanez az arány a régióban csak 39 százalék. A menedzserek 86 százaléka szerint a dolgozók hajlamosak csalást elkövetni, ha ezt tapasztalják másoktól, ez pedig arra utal, hogy komoly problémák vannak az alkalmazottak, illetve a menedzserek gondolkodásmódjával.
A bűncselekmények elkövetőinek 64 százaléka vezető beosztású volt, ezen belül 46 százalékot a középvezetők, 18 százalékot pedig a felsővezetők követtek el Ez az arány jelentősen romlott 2007-hez képest, akkor még csak 47 százalékos volt a vezetők által elkövetett cselekmények aránya.
A felderített cselekmények szankciói közül a leggyakoribb az elbocsátás volt, a vállalatok 91 százaléka reagált kirúgással. A felmérésben egyébként a cégvezérek 38 százaléka vélekedett úgy, hogy jelenleg a gazdasági bűncselekmény kockázata nagyobb cégénél, mint egy éve. Mindez azt jelenti, hogy szerintük a válság hatására növekedett a bűnelkövetés kockázata.
Beke Károly
