Az elmúlt napokban két, a magyar foci fiatal generációjáról képet adó esemény is történt hazánkban. Egyrészt a honi rendezésű U19-es labdarúgó-EB-n a válogatottunk szereplése enyhén szólva is elmarad még a nem túl optimista várakozásoktól is, másrészt a belga Double Pass vizsgálat eredménye sem túl kecsegtető a jövőre nézve. Az utánpótlás-nevelési és akadémiai rendszerünk ugyanis nem épp alkalmas hosszútávú szakmai építkezésre. Pedig az akadémiákra, az utánpótlásra százmilliók mennek el évről évre a költségvetésből.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) holnapján közzétett dokumentum szerint az idei évben összesen 15 akadémia és utánpótlás centrum 550 millió forinton osztozhat. Ennyit ítéltek oda nekik ugyanis. 2011 óta pedig - ekkor született meg a vonatkozó kormányrendelet - összesen kicsivel több mint 5 milliárdot áldoztak a hazai utánpótlás fejlesztésére.
2011 óta a legtöbb támogatást az MLSZ a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, illetve a Honvéd FC -nek ítélte meg, 690-690 milliós összegben. Évi közel 200 millió forint körüli támogatást jutott a két társaságnak, és mindkettő esetében az első, a 2011-es év volt a "legbőkezűbb", hiszen az "orbáni alapítványnak" 255 milliót, a Honvédnak pedig 250-et ítélt a szövetség. Ám ekkor még az Illés Sport Alapítvány is 255 millióhoz juthatott ilyen formában. Innentől kezdve aztán évről évre némileg csökkent a támogatás mértéke. 2012-ben 200, tavaly a Felcsútnak 185, a Honvédnak 190 milliót ítéltek, idén pedig mindössze 50 milliót ad az MLSZ a két cégnek.
Az idei évben egyébként nem azért esett vissza a Felcsút és a Honvéd támogatása, mert a rendelkezésre álló forrásokat más struktúrában osztanák szét. Lényegében mindenki jóval kevesebb kap, vagy épp a korábbiakkal ellentétben már nem részesül utánpótlás-nevelési támogatásban a költségvetésből.
Felcsút a TAO-pénzek legnagyobb kedvezményezettje is:
Felcsút zsebelte be messze a legtöbb TAO-pénzt tavaly is
Az elmúlt 3 évben egyébként a megítélt 5,7 milliárd forintból szinte hajszálra pontosan 5 milliárdot fizetett ki az MLSZ az akadémiáknak, centrumoknak. Ennek 78,6 százaléka mindössze 10 akadémiához - lényegében a legnagyobbakhoz - került. Feljebb már említettük, hogy a Felcsútnak és a Honvédnak ítélték a legtöbbet, ám míg utóbbi ténylegesen meg is kapta a legnagyobb támogatást, 640 milliót, addig a felcsúti akadémiának "csupán" 625 millió forintot fizettek ki az elmúlt 3 évben. A két klub közé a Győri ETO "fészkelődött" be, mely a megítélt 680 millióból 630-at kapott meg.
Érdékes ezeket az összegeket a friss belga Double Pass értékeléssel összevetni, hiszen a legnagyobb költségvetési támogatásban részesülő akadémiák szinte a dobogó közelében sincsenek (ahogy az a fentebbi táblázatban is látható): a Honvéd az 5., a Felcsút pedig a 9. lett a teljesítmények alapján. Az élre a Debreceni Labdarúgó Akadémia került, mely 2011 óta szinte csak a felcsúti pénzek harmadához jutott hozzá: 243 milliót ítélt meg az MLSZ, melyből végül 211 milliót fizettek ki.
Mire mennek a pénzek?
Arról egyelőre még nem közölt információkat az MLSZ, hogy a tavalyi kifizetett 1,4 milliárd forintot mire fordították a kedvezményezettek, viszont a 2012-es év felhasználási adatai egy átfogó képet adhatnak arról, mire is költik az akadémiák a költségvetési támogatást.
A szövetség honlapján található dokumentum szerint az akkor felhasznált több mint 1,7 milliárd forintnak 39,5 százaléka az infrastruktúra fejlesztésére ment el, 36,6 százaléka pedig a szakmai-személyi feltételek javítására. Emellett közel 9,5 százalékát a támogatásoknak az iskola, oktatás fejlesztésére, illetve hasonló összeget a versenyeztetésre fordítottak.
Székely Sarolta
mfor.hu
