2001. február 15. 11:00

Megszünteti a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélyezési rendszerét a kormány az állandó letelepedés céljából ideköltözők esetében az EU-csatlakozási tárgyalások sikere érdekében.

Megszünteti a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélyezési rendszerét a kormány az állandó letelepedés céljából ideköltözők esetében az EU-csatlakozási tárgyalások sikere érdekében -- értesült több megbízható forrásból is a Világgazdaság. A nem állandó lakásként szolgáló ingatlanoknál az engedélyezés fennmaradna, de a közigazgatási hivataloktól átkerülne a jegyzőkhöz. Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője szerint ebben az esetben a jegyzők "nem látnák a fától az erdőt".

Hazánk az EU-csatlakozástól kezdve ötéves átmeneti mentességet kért a külföldiek nem termőföldnek minősülő ingatlanszerzési joga korlátozásának fenntartására. A téma a csatlakozási tárgyalásokon az uniós érettség brüsszeli megítélése szempontjából a legfontosabb témakörök egyikének tekintett fejezetben, a tőke szabad áramlása részeként szerepel. Ezt a fejezetet az uniós tárgyalási menetrend szerint júniusig le kell zárniuk azoknak az országoknak, amelyek a bővítés első körében biztosítani szeretnék helyüket.

Az EU eddig nem fogadta el a magyar mentességi kérést, s a fejezet lezárása érdekében a kormány úgy döntött, részlegesen visszavonja azt. A társulási megállapodás keretében az unióból érkező egyéni vállalkozóknak már most is automatikusan meg kell adni az engedélyt nem termőföld minősítésű ingatlan vásárlására, s ezt a kormány döntése értelmében most minden természetes személyre kiterjesztik -- abban az esetben, ha letelepedési céllal vásárol ingatlant. A másodlagos lakás céljára szolgáló ingatlanok vétele továbbra is engedélyköteles marad.

A jelenlegi engedélyezési rendszer keretében 1999 folyamán a közigazgatási hivatalok 8352 engedélyt adtak ki külföldieknek ingatlanvásárlásra, s csupán 118-at utasítottak el (tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre).

Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője részleteiben nem ismeri azt a kormánydöntést, miszerint a Magyarországon letelepedő külföldi természetes személy az uniós csatlakozásunk után engedélyezési eljárás nélkül is vásárolhatna ingatlant. Jogszabály-alkalmazó lévén az előírtaknak megfelelően fogok továbbra is eljárni -- hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva. Mint ismert, Grespik a közelmúltban több pert is veszített külföldiektől megtagadott ingatlanvételi engedély miatt.

Ugyanakkor azt az elképzelést, amely szerint a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyeztetése a közigazgatási hivataloktól átkerülne a jegyzők hatáskörébe, szakmailag indokolatlannak tartja a hivatalvezető. A jogszabály egységes alkalmazása veszélybe kerülne -- vélekedett. Az engedélyek megadásához legalább megyei szintű hatáskör szükséges.

Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a kérelmek statisztikai gyakoriságának értékelése a helyi döntéshozók szintjén már elsikkad, azaz a jegyzők "nem látnák a fától az erdőt" - állítja Grespik. Szerinte a 3200 jegyző szakmailag sincs felkészülve erre a feladatra, és a helyi szinteken gyakran jelentkező korrupció lehetőségét sem lehet kizárni.

Ingatlanszakértők szerint túl nagy változást nem okoz a piacon a most körvonalazódó kormányzati tervezet, noha kétségtelen, hogy az eddigi elfogadhatatlan korlátozás megszűnése jobb színben tünteti fel az országot. Mint lapunknak mondták: ezzel nagy lépést tenne az ország az ingatlanpiac "fehérítése" felé.

A szakértők utaltak arra, hogy az akadályokat sokféle módon kikerülhették és ki is kerülték a külföldi magánszemélyek és vállalatok. Például azzal, hogy egy céget alapítottak, és az vásárolta meg a kiszemelt ingatlant. Az apportként bevitt ingatlan ügyében ugyan a cégbíróság vizsgálatokat indított, de ez sem állhatta útját a tranzakcióknak.

A szakemberek szerint a befektetési céllal érkező külföldi magánszemélyek aránya a későbbiekben nem változik. Megoszlott viszont véleményük arról, hogy a hosszabb idejű magyarországi megbízást teljesítő vállalati felső vezetők vevőként megjelennek-e a lakáspiacon. Bizonyos cégeknél ugyanis a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csakis a bérlet jöhet számításba, még akkor is, ha túl drága. Mások szerint ugyanakkor a külföldi menedzserek egy része bizonnyal átpártol a bérletről a tulajdonlásra, mert így olcsóbb neki vagy a cégének. Annál is inkább, mert idegen állampolgárként a külföldi banktól felvett lakáshitel jóval olcsóbb, mint a magyarországi pénzintézetek által kínált kölcsönök.