Az idei évben még nem várható fellendülés a balatoni ingatlanpiacon, ehelyett valószínűleg a tavalyi szinten stabilizálódik majd a forgalom, mondta el az mfor.hu kérdésére Simon Amarilla.
Csak jövőre pöröghet fel a piac
Az Otthon Centrum ingatlanközvetítő-hálózat balatoni franchise partnere szerint egyelőre nincs olyan tényező, amely kimozdíthatná a piacot a jelenlegi holtpontról. Optimizmusra szerinte csupán az új kormány esetleges gazdaságélénkítő intézkedései adhatnak okot, ezek pozitív hatásai azonban legkorábban 2010 végén, 2011 elején csapódhatnak le az ingatlanpiacon.
Emellett az infrastrukturális és a turisztikai fejlesztésekben lehet bízni, amelyek később mindenképpen élénkíteni fogják a keresletet. Igaz, erre csak hosszútávon lehet számítani, mivel - a Magyar Turizmus Zrt. prognózisa szerint - a gazdasági válság miatt leállt balatoni beruházások jelentősebb volumenben leghamarabb két év múlva indulhatnak újra.
Tavaly egyébként a balatoni ingatlanpiac még relatív olcsón megúszta a válságot: bár a tranzakciók száma 20-25 százalékkal visszaesett, a vásárlóérték összességében növekedett, magyarázta Simon Amarilla.
150 millió forint sem akadály
Ami az aktuális helyzetet illeti, a kínálat folyamatosan nő, a kereslet azonban egyharmaddal csökkent tavalyhoz képest az első negyedévben. A legnagyobb igény - a korábbi évekhez hasonlóan - a vízparti vagy vízközeli, újépítésű vagy újszerű ingatlanok iránt mutatkozik, amelyek közül a legdrágábbak természetesen a saját vízparttal, stranddal rendelkező, 700-800 négyzetméteres, beépített telkek. Ezek ára 70 millió forintnál kezdődik, de még 150 millió forintért is megvennék őket, a kínálat viszont - az elmúlt évekhez hasonlóan - igencsak limitált.
A következő kategóriát a már nem vízparti, de a parthoz még mindig közel lévő, a "Balaton és a vasút között" elhelyezkedő ingatlanok jelentik, amelyekhez már 40 millió forintos áron is hozzá lehet jutni. A legnagyobb kereslet a következő sávban, a parttól néhány utcára található, 600-700 négyzetméteres telken álló apartmanok és ikerházak iránt mutatkozik - ezek 20-30 millió forint között cserélnek gazdát állapotuktól függően.
Az igazán keresett ingatlantípusok egyébként továbbra is túlárazottak, az ingatlanközvetítő-hálózat szerint mintegy harminc százalékkal. A vevők többsége készpénzes - azok, akik nem rendelkeznek elég önerővel, és hitellel szeretnének vásárolni, sok esetben nem mernek belevágni a tranzakcióba. A szigorodó hitelezési szabályok mellett probléma, hogy sok Balaton-parti település rossz besorolást kapott hitelezhetőség szempontjából, így a fedezetként szolgáló ingatlan elhelyezkedése is gátolja a hitelhez jutást.
Apartmanok nyomott áron
A legjobb áron egyébként azon néhány éve épült, vízközeli apartmanokhoz lehet hozzájutni, amelyektől a válság miatt nehéz helyzetbe került tulajdonosai próbálnak szabadulni, vagy amelyek hitelterheit nem tudják fizetni - ezek sok esetben olcsóbbak, mint a beruházótól vásárolt új ingatlanok, közölte Simon Amarilla.
A fenti árak a legfrekventáltabb övezetekre, Siófok és Zamárdi környékére vonatkoznak - Nyugatra haladva, Balatonlelle és -fenyves térségében már 10-20 százalékkal mérséklődik az árszínvonal. E két régió mellett még a Balaton nyugati csücskében, a Keszthely közeli területeken "pezseg" leginkább a piac.
Megint veszik az üzleteket
Újdonság, hogy a vízközeli ingatlanokon túl jelentős igény mutatkozik a jól működő üzlethelyiségekre is. "Míg a korábbi években a magyar vállalkozók elfordultak a Balatontól, most megfordulni látszik a trend” - véli az Otthon Centrum partnere.
A befektetők - lehetőleg hosszú távú bérlővel - kisebb panziókat, éttermeket, szállodákat keresnek, tízmilliótól egészen több százmillió forintig. Az elsődleges szempont egyébként nem az ingatlan típusa vagy elhelyezkedése, hanem a jövedelmezőség - az erősödő érdeklődés azt jelzi, hogy a befektetők szerint felfutás előtt áll a "magyar tenger" turizmusa.
Turizmus: enyhe javulás jöhet
A tavalyi évet mindenesetre még megsínylette a régió: a külföldi vendégéjszakák száma 14 százalékkal 1 millió 647 ezerre csökkent, míg a belföldieké négy százalékkal 2,5 millióra zsugorodott. Ez összességében 4 millió 165 ezer vendégéjszakát és több mint nyolc százalékos visszaesést jelent – igaz, országos szinten is körülbelül ilyen mértékű zuhanás következett be.
2010-ben - Üsztöke Botond, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke szerint - már nem kell további visszaeséssel számolni, sőt, kisebb fellendülés is bekövetkezhet. Apró pozitív jelek már vannak - a Balatonnál 17 tagú kempingláncot működtető Balatontourist Zrt. egységeiben az első negyedévben például több mint tíz százalékkal nőtt az előfoglalások száma tavalyhoz képest.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
