A foglalkoztatás dinamikus bővítése áll az Új Széchenyi Terv középpontjában, ezt hét kitörési pont mentén tervezi elérni a kormány. Ezek a kitörési pontok hét kiemelt programot jelentenek: az egészségipar, a zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés, a vállalkozásfejlesztés, az innováció, a foglalkoztatás és a közlekedés.
A szlogen a régi
A kormány célja, hogy tíz év alatt egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon – ez áll az Új Széchenyi Terv középpontjában. „Szeretnénk szakítani az elmúlt húsz év gazdaságpolitikájával, mely arra épült, hogy mindennél előrébb való a költségvetési hiány csökkentése. Szerintünk a hiány csak a folyamat eredménye: a beruházások, munkahelyek és a növekedés eredménye” – mondta a program bemutatásakor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Az Új Széchenyi Terv keretében 2030-ig tervez a kormány, ezen belül az első lépcső egy tízéves terv. Matolcsy szerint az első tízéves időszak talpköve az egymillió új munkahely, ez létrehozható az említett hét kitörési pont mentén.
"Az egészségiparban hazánknak kiemelt lehetőségei vannak a gyógyvíz, a termálvíz felhasználásával a turizmuson, vagy akár a gyógyszeriparon keresztül. Azt szeretnénk, ha az egymillió új munkahely nagy része termelő munkahely lenne, de okosan fel kell használni az innovációt, a kutatás-fejlesztést is” – emelte ki a miniszter.
A vállalkozásfejlesztésben a kormány elsősorban a mikro, valamint a kis- és közepes vállalatokra koncentrálna. Az otthonteremetéssel kapcsolatban Matolcsy kiemelte: azt szeretnék elérni, hogy Magyarország és Budapest újra Európa ingatlanfejlesztő központja legyen. „Merjünk nagyok lenni, merjünk nagyot álmodni” – hangsúlyozta a miniszter.
"Számításaink szerint meg tudjuk ismételni az első Széchenyi Terv sikerét, amikor évi 1,5-2 százalékkal sikerült a gazdaság növekedését élénkíteni” – mondta Matolcsy György. A miniszter hozzátette: 2011-12-ben strukturális átalakításokra van szükség, utána állhat a gazdaság gyors növekedési pályára.
Egyelőre csak 200 milliárd a biztos
Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetésének értelmében hazánknak 7870,17 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésére. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd forint a még szabadon felhasználható összeg. A kormány jórészt ebből szállna be az Új Széchenyi Terv finanszírozásába, emellé vonnának be magántőkét.
Ebből egyelőre csak 200 milliárd sorsa biztos: a kormány saját hatáskörében 155 milliárdnyi uniós forrást azonnal átcsoportosíthat a vállalatokhoz, a nagyberuházások támogatásának felülvizsgálatával, visszavonásával pedig 41 milliárd forintot lehet megspórolni. „Ezek mellé a következő években még legalább 1000 milliárdnyi forrást szeretnénk bevonni” – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
Fellegi szerint egy teljesen új pályázati rendszert kell kidolgozni, mely lehetővé teszi a célok megvalósítását. Ennek keretében a fejlesztési források tervezését össze kell hangolni az új fejlesztési irányokkal. Az új rendszerben a tervek szerint a korábbinál lényegesen kevesebb pályázatot hirdetnek majd meg, az is cél, hogy rövidebb legyen az átfutási idő.
"Az áll a középpontban, hogy gyorsan hatékonyan és összehangoltan tudjuk eljuttatni a pénzt a vállalkozásokhoz” – hangsúlyozta Fellegi. A nemzetgazdasági miniszter szerint az uniós forrásokhoz úgy lehet magántőkét bevonni, ha azt egy hatékony adórendszerrel és bürokráciával ösztönzik.
Újjáépítés hírdet Orbán ViktorOrbán Viktor miniszterelnök a Széchenyi Terv bemutatásán elmondta: jelenleg újjá kell építeni a magyar gazdaságot, a konkrét lépéseket illetően figyelembe vették az emberek véleményét is. „Az újjáépítés előtt el kell takarítani a romokat, ez a 29 pontos akciótervvel megtörtént. Ezt követően meg kell találni a felelősöket, rövidesen ezen is túl leszünk. Ezután indulhat az építés, ami a Széchenyi Tervvel valósulhat meg” – emelte ki a kormányfő.
Orbán szerint jelenleg az ország pénzügyi helyzete stabil, az IMF-delegáció távozása és a hitelminősítők lépései is csak ideiglenesen voltak hatással a forint- és kötvénypiacra. „Lesznek még leminősítések, de azoknak csak átmeneti hatásuk lesz” – emelte ki a miniszterelnök.
A kormányfő azt mondta a terv bejelentése kapcsán, hogy a gazdaságélénkítő programra legalább 1000 milliárd forintot kíván a kormány fordítani. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy ezt az összeget értelmesen kell elkölteni, ami hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez, és a foglalkoztatás bővüléséhez.
BK
Menedzsment Fórum
