Szegény a gazdagok között

Magyarországon az egy főre jutó GDP 1996 és 2000 között az OECD átlagának 46 százalékáról 51 százalékára nőtt -- derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet friss statisztikáiból. A töretlen felzárkózást mutató teljesítmény egyedülálló a cseh--lengyel--magyar trió körében. Magyarország ennek ellenére a negyedik legszegényebb tagja a gazdag országok klubjának a vásárlóerő-paritáson számított adatok tanúsága szerint.

Az újabb egy százalékpontos javulás azt jelenti, hogy a cseh előny négy év alatt 19-ről 8 százalékpontra csökkent. Ehhez a cseh mutató kitartó süllyedése is hozzájárult. A lengyel érték csekély visszaesést követően két százalékpontos növekedést könyvelhetett el az időszak alatt. Ezzel továbbra is csak a sereghajtó Törökországot és Mexikót előzi meg Lengyelország a legutóbb csatlakozott Szlovákia adatait még nem tartalmazó listán.

A vásárlóerő-paritáson számított GDP-mutatók előnye, hogy az egyes országok különböző árszínvonalát is figyelembe veszik, kiszűrve a valuták alul- és felülértékeltségét. Emiatt hívebben tükrözik az egyes államok lakosainak életszínvonala közötti különbséget, mint a puszta mutatók. Az összevetésből kiderül, hogy e téren Luxemburgé az elsőség. A kis monarchiát leszámítva azonban toronymagasan vezet az Egyesült Államok, másfélszeresét nyújtva a csupán a szervezet átlagát jelentő uniós teljesítménynek.

Európában a leglátványosabb felzárkózást Írország hajtotta végre a kilencvenes évek második felében. Tavaly a zöld sziget Dániával holtversenyben az EU éllovasa lett az egy főre jutó GDP-t tekintve. A vásárlóerő-paritáson számított mutató magas értékéhez az is hozzájárul, hogy Írországban, összevetve az EU fejlett tagállamaival, nem magas az árszínvonal. A magyar fejlődés üteme ugyan elmaradt az írétől, de gyorsabb volt, mint az unió szegényebb mediterrán tagjainak -- Portugáliának, Görög- és Spanyolországnak -- lassú, 1-2 százalékpontos felzárkózása.

Az utóbbi négy év legnagyobb vesztese Japán, mely kitartóan közeledik a szervezet átlagához -- felülről. A szigetország elsősége viszont továbbra is vitathatatlan a tekintetben, hogy az OECD legdrágább állama. A japán árszínvonal 50 százalékkal haladja meg a szervezet átlagos értékét.

Az árszínvonal vonatkozásában jelentős átrendeződést hozott az euró gyengélkedése az utóbbi két évben. Nem csak a valutaunió tagjainak, de a tagjelölteknek a relatív árszínvonalát is mérsékelte az árfolyam-alakulás a szervezet átlagához és az amerikai értékhez képest is.

A magyar árszint 2000-ben az OECD-érték 40 százaléka volt. Az elmaradás az uniós átlagtól e téren meghaladja a GDP-ét. A három visegrádi állam sorrendje éppen fordított e mutató tekintetében, Csehország relatíve olcsó (36 százalékos árszint), míg Lengyelország viszonylag drága (48 százalékos árszint).