2000. november 20. 11:00

A magyarok egyharmada az elmúlt évben egyáltalán nem járt el szórakozni és nem vásárolt divatárucikkeket, derül ki egy most publikált felmérésből.

A magyarok egyharmada az elmúlt évben egyáltalán nem járt el szórakozni és nem vásárolt
divatárucikkeket - derül ki az AC Nielsen piackutató cég kelet-európai országokban végzett
felmérésének adataiból. A vizsgálat adatai szerint a rendelkezésre álló jövedelem több mint 80
százalékát költötte alapvető árucikkekre tavaly a magyarok 49 százaléka. (A kutatók a vizsgálat
során az élelmiszereket és a lakásfenntartáshoz kapcsolódó olyan legfontosabb kiadásokat
tekintették alapvető "cikkeknek", mint a fűtés, az elektromos áram és a víz.) Jövedelmének hasonló
hányadát fordította ilyen kiadásokra a románok 55 százaléka, az oroszok 50 és a csehek 32
százaléka. Az adatok azt mutatják, hogy az idősebbek és az alacsony jövedelemből élők a bérük
nagyobb hányadát költik alapvető élelmiszerekre és lakásrezsire, míg a 18-24 év közöttiek
nagyságrenddel kevesebbet fordítanak ezekre a termékekre.

A vizsgálat eredménye szerint tavaly mind a négy országban viszonylag sokat költöttek divatos
ruhákra, mozi- és színházjegyekre, éttermi fogyasztásra és belföldi utazásra. Ugyanakkor a
korábbiaknál sokkal kevesebbet áldoztak tartós fogyasztási cikkek - például személygépkocsik,
elektromos berendezések, személyi számítógépek - vásárlására, külföldi utazásra, mint korábban, és
mérséklődött a családok által megtakarított, illetve befektetett összeg is. Mindez azt tükrözi, hogy
ezekben az országokban a lakosság több mint fele megengedhet magának néhány luxuscikket,
azonban nagyobb anyagi ráfordítást igénylő beruházásokat nem. Tanulságos adat, hogy a magyarok
csaknem egyharmada az elmúlt évben egyáltalán nem járt el szórakozni és nem vásárolt
divatárucikkeket.

A tartós fogyasztási cikkek közül a színes tévé, a hűtőszekrény és a mosógép mind a négy országban
a nyilatkozók 85-90 százalékának háztartásában megtalálható. Csehországban a válaszadók 60
százaléka rendelkezik gépjárművel, míg Magyarországon ez az arány 47 százalék, Romániában 41,
Oroszországban pedig 34 százalék. Ami a személyi számítógép-ellátottságot illeti, ez utóbbiban
Magyarország vezet: nálunk a lakosság 24 százalékának van saját gépe. Ezen a téren Oroszország 2
százalékkal, Csehország 4, Románia pedig 12 százalékkal marad el Magyarországtól.