Martin Bartenstein szerint az egyes pályázó államok, sőt szakmák között is különbséget kellene tenni a sorompók felemelésének ütemében.
A miniszter szerint egyes államok polgárai már röviddel a csatlakozás után szabadon vállalhatnának munkát az unióban. Mások (például Szlovákia) esetében viszont a Németország által javasolt teljes, hétéves átmeneti periódust ki kellene várni -- javasolja az osztrák miniszter a Der Standardnak adott nyilatkozatában.
Az ilyen korlátozások által sújtandó államokkal Ausztria kétoldalú egyezmény keretében szabályozhatná a munkaerő-vándorlást, kedvezményben részesítve bizonyos szakmák ismerőit. Bartenstein szerint Brüsszelnek jelentős jogköröket kellene az egyes tagállamok részére leadnia, hogy azok a mindenkori igényeikhez igazodva tudjanak felmentést adni kétoldalú alapon, mégpedig szakmák és országok szerint szelektálva. Az eljárás ebből a szempontból hasonló lehetne ahhoz, amilyet annak idején a spanyol és a portugál csatlakozás kapcsán követtek. A miniszter szerint ugyanakkor politikai-diplomáciai szempontból kényes lehet, ha egyes országokat hátrányban kell részesíteni.
Maga Bartenstein nem tart attól, hogy a bővítés után drámai mértékű munkaerő-vándorlás indulna meg. A politikus szerint az ilyen félelmek a múltban is megalapozatlannak bizonyultak. Problémát jelenthetnének viszont az osztrák határ közelében lévő agglomerációk, mint például Pozsony, ahonnan nagyszámú ingázó kereshetne megélhetést Ausztriában.
Más lenne a helyzet ilyen szempontból akár Szlovénia, akár a balti államok tekintetében. A politikus Magyarországra ugyan nem utalt, kijelentette viszont, hogy az egyes államoknak önmagukban is érdekük lehet az elvándorlás fékezése, mégpedig az agyelszívás lassítása végett.
Bartenstein szerint a munkaerő-vándorlással együtt korlátozni kellene az olyan szolgáltatói tevékenységek áttelepítését, amelyeket ürügyként lehetne felhasználni a munkaerő vándoroltatására is. Ilyen lehetőségek kikényszeríthetőségére ugyanis már van precedensértékű európai törvényszéki határozat.
Elutasította viszont az osztrák miniszter a szakszervezetek és a munkavállalói kamara azon követelését, hogy határidő nélkül korlátozzák a munkaerő-vándorlást, a liberalizációt ahhoz az időponthoz kötve, amikor a keleti bérek elérik a tagállamokban szokásos szint 80 százalékát. Ez ugyanis évtizedekig tartó átmenetet jelentene, ami szerinte megvalósíthatatlan.
Szelektív sorompót akar Bécs
Az EU-tagállamok munkaerőpiacainak a tagjelöltek előtti fokozatos megnyitását ajánlja az osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter.
