Ezért lett volna ebből a március végi határidőből átmeneti szabályként az Országgyűlésnek beterjesztett kormányzati javaslat szerint június vége, aztán a munkáltatói érdekképviseletek határozott érvelésére az elfogadott törvényben már szeptember vége. A szakszervezetek ezt kifogásolták. A kormányzat, mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács ezzel foglalkozó első, az idén februárban tartott egyeztetésén nem sikerült egyezségre jutni a munkáltatói érdekképviseletekkel és a szakszervezetekkel, olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a múlt évi szabadságokat az idén még június végéig, kollektív szerződés esetén december végéig lehessen kiadni. Ezt viszont az érdekképviseletek erősen ellenezték.
Végül a törvényben is elfogadott módosítás szerint - munkáltatói kérés alapján - az idén június vége helyett szeptember végéig lehet kiadni a múlt évi szabadságokat. Ugyanakkor szakszervezeti igényre az eredeti kormányzati javaslattól eltérően kollektív szerződésben sem lehet egy későbbi, akár december végéig szóló kiadási határidőről egyezséget kötni.
Bár a munkáltatói és a kormányzati oldal egyaránt bírálta a szakszervezeteket azért mert ki akarják vonni a kollektív szerződés intézményét a szabadságok kiadásának rendjéből, ezzel is csökkentve a kollektív szerződések jelentőségét, végül a kormányzat mégis elfogadta ezt az igényt.
Az új szabályok előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap és pótszabadságok összességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben. A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre.
A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.
