A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adataközlése szerint februárban összesen 94 918 új munkahely jött létre, ami előző hónaphoz képest négyszer több új munkaerőigény, hiszen januárban 25 498-at regisztráltak, előző év azonos időszakához képest pedig több mint duplaannyit jelent. A legtöbb új álláshely Szabolcs, Borsod megyében, valamint Budapesten jött létre, ezek a teljes kínálat több, mint 32 százalékát tették ki.
Közel 10 százalék támogatás nélküli munkahely
Míg a korábbi években kiegyensúlyozottan alakult a támogatott és a nem támogatott új munkahelyek száma, addig tavaly stabilizálódott egy átlagosan 70-30 százalékos megoszlás a támogatással létrejöttek javára. Februárban viszont jelentős mértékben eltolódott az arány, hiszen a közel 95 ezer új munkahelyből valamivel több, mint 84 ezer állami támogatás segítségével jött létre, vagyis a teljes kínálat 89 százaléka, amire az elmúlt 8 évben sosem volt még példa. Az összes új álláshelyen belül a támogatással létrejövők arányát jól szemlélteti az alábbi grafikonunk is. Ezek a munkák közfoglalkoztatást jelenthetnek, vagy valamilyen bérköltség, esetleg bértámogatás igénybevételét a munkáltató részéről. Ha ezek nem lennének elérhetők, akkor a piac önerejéből mindössze 10 900 munkahelyet hozott létre februárban.
A támogatott állások nagy számban továbbra is Szabolcs (13 500), Borsod (8400), Jász-Nagykun-Szolnok (6700) és Békés (6200) megyében jöttek létre. Az ilyen módon létrejött munkahelyek nagy részében szakképzettséget nem igénylő, egyszerűbb munkakörök voltak.
Csúcson a pályakezdő állástalanok száma
Annak ellenére, hogy többségében szakképzettséget nem igénylő álláshelyek jöttek létre, februárban a szakképzetlen álláskeresők száma mindössze alig 4 ezer fővel csökken januárhoz képest - 326 ezret tartottak nyilván a munkaügyi központok. Ami viszont ennél érdekesebb, hogy 2004 óta, mióta ezeket az adatokat regisztrálják, soha nem volt ennyi pályakezdő álláskereső hazánkban. A februári 61 ezer fő 1700-zal több, mint amennyi januárban keresett munkát, és ötezerrel több, mint előző év azonos időszakában. A februári emelkedés egyébként szezonális hatásokkal is magyarázható, ami az őszi szemeszter végével van összefüggésben, hiszen a diplomát szerzők ekkor jelennek meg a munkaerőpiacon.
A nyilvántartott álláskeresők száma egyébként kis mértékben csökkent, az előző havihoz képest ugyanis mindössze egy 1700 fős, vagyis 0,3 százalékos mérséklődés történt, így februárban 646 686 állástalant tartottak nyilván.
Kevesebb munkavállaló érintett csoportos leépítésben
Előző hónaphoz képest kettővel kevesebb, 52 cég jelentett be csoportos létszámleépítést, az érintettek száma viszont lényegesen kevesebb volt: 2647 fő, melyből 1300 budapesti, 300 pedig Komárom megyei dolgozót jelent. A legtöbb elbocsátásra kerülő munkavállaló a közigazgatás, a pénzügyi közvetítés és a gyógyszergyártás területén dolgozott.
Ahogy az a grafikonon is látható, havi szinten ugyan csökkent az érintettek száma februárban, előző év azonos időszakához képest viszont közel ötször annyi munkavállaló veszítette el ilyen formában a munkáját.
Az adatokban egyelőre még sem a Nokia (teljes) 2300 fős leépítése - a komáromi 300 fő akár már ezzel is kapcsolatban állhat -, sem pedig a Malév csőd miatt tömegesen elbocsátásra kerülő munkavállalók nem jelentek meg. Mivel mindkettő február elején történt, elképzelhető, hogy ez csak a következő statisztikában mutatkozik meg igazán.
Székely Sarolta
mfor.hu
