A 2012-es költségvetési kiigazítások lehetséges irányait vizsgálta meg legfrissebb elemzésében az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA), mivel a hiánycél tartásához szükséges kiigazítások mértékéről egyre tisztábbá válik a kép.
Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzésében 130–140 milliárd forint kiigazítást lát szükségesnek 2012-re, a Magyar Nemzeti Bank pedig mintegy 150 milliárd forintra teszi ezt az összeget. A nettó kiigazítási kényszer 2013-ban pedig még ennél is nagyobb lehet, 2012-höz képest további 200-250 milliárd forint megtakarítása válhat szükségessé. A hiánycél teljesítése várhatóan nem lesz egyszerű, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az összeget a Széll Kálmán Terv maradéktalan megvalósításán felül kell érteni, valamint a különadók pótlására – azok kivezetése után – stabil addicionális bevételi forrásokat kell találni - írja az IDEA.
Változhat az szja, a társasági adó
A kormány várhatóan úgy rendezi át a személyi jövedelemadó rendszerét, hogy az alacsony jövedelműek terhei csökkenjenek, ez hozzájárulhat a foglalkoztatás javulásához, illetve feleslegessé teheti a bérkompenzációt is. A munkahelyteremtő hatás szelektív járulékcsökkentéssel lehetne erősebb, az egykulcsos személyi jövedelemadó finomhangolásakor pedig érdemes lehet a változtatásokkal jobban járó rétegek tereit kulcsemeléssel növelni, az alacsonyabb jövedelmi sávokba tartozókét – különösen a minimálbér közelében – pedig csökkenteni. A vesztesek kompenzálásának alternatív formája a járulékkedvezmény kiterjesztése vagy a szelektív járulékcsökkentés, amelyek még hathatósabban ösztönözhetik a foglalkoztatást. Az intézkedések összességében a jelenlegi 400 milliárd forintnál alacsonyabb szintre hozhatják az adóbevétel-kiesést az adójóváírás újbóli bevezetésével és az szja-kulcs felemelésével, ráadásul a nyertes jövedelemi sávokban az elvonás sem nőne érezhető mértékben.
A "vesztesek" kompenzálása - bérkompenzáció, végtörlesztés, árfolyamrögzítés - növekedés korlátozó hatással volt. Így a kormánynak ez a stratégiája - annak költsége - miatt a továbbiakban nem lesz járható út a növekedési hatások visszavetése miatt. Éppen ezért az intézet szerint sokkal valószínűbb, hogy az ezekhez hasonlű ellentételezéseket fokozatosan kivezeti a kabinet, bizonyos szja-változásokkal egyetemben.
Az elemzés szerint ugyanakkor az extenzív megtakarítási tartalékok (családi adókedvezmények, szociális juttatások) a rokkantsági ellátások felülvizsgálatát leszámítva már kimerültek, és érdemi megtakarítás nem realizálható jelentősebb társadalmi ellenállás kiváltása nélkül.
Az intézet úgy véli, hogy politikai gazdaságtani szempontból optimális lehet az áfaemelés, amire Matolcsy Görgy is utalt korábban, mivel a költségeket a társadalom széles rétegeire terítené szét, így a vállalkozásokra is, mivel a belső kereslet jelenlegi gyenge állapota mellett az emelés egy részét nem képesek áthárítani a fogyasztókra.
A kormány jövedelempolitikájának egyik alapköve a társasági adó - tehercsökkenést eredményező - kétkulcsossá alakítása. Az intézet elemzése szerint lehetséges intézkedésként jöhet szóba a társasági adó alapjának szélesítése, ami a 10 százalékos kulcs bevezetése miatti bevételkiesést ellensúlyozhatja.
Újabb "chipsadók" is jöhetnek
A különadók kivezetését az elektronikus útdíjból ellentételezné a kormány, ami várhatóan nagyobb részben a közúti fuvarozók terheit emelné, kisebb részben a lakosságét. Ha azonban nem bizonyul elégségesnek ez a megoldás, alapot teremthet újabb vállalati adók kivetésére – erre várhatóan szükség is lesz, mivel az Európai Bíróság elé vitt „telekomadó” a közösségi jogba ütközhet, a deficit finanszírozásához így további források felkutatására lehet szükség - olvasható az elemzésben.
A vállalati szektor adóterhelése a különadók kivezetésével jelentősen mérséklődik majd, ez pedig lehetőséget teremt – a népegészségügyi termékdíjhoz vagy a baleseti adóhoz hasonló – újabb adók bevezetésére. A fogyasztók és termelők érdekellentétét kihasználva a többletterhek szétterítésére irányuló politikailag relatíve kevésbé kockázatos intézkedések is várhatóak – például összességében tehernövekedést jelentő áfa-kulcsok átalakítása. Sor kerülhet a nemzetközi intézmények által leginkább elvárásként és nem feltételként szabott piackonform intézkedések bevezetésére is (például a vagyonadók súlyának növelésére). Utóbbit erősíti a 2013-ra várható jelentős kiigazítási igény is.
mfor.hu
