Tarlós István ismertette, hogy a társaság 25 százalékát, amelyet 1997-ben adott el a főváros, a szerződés szerint 16,5 milliárd forintért kellene visszavásárolnia. Mint mondta, a két külföldi befektetővel - a francia Suez Environnement-nal és a német RWE-vel - 15,1 milliárd forintos árról egyeztek meg előzetesen, a végső döntést hétfőn a Fővárosi Közgyűlés hozza meg az ügyben. Megjegyezte: a befektetők még 10 évig vinnék ki a menedzsmentdíjat, ami megegyezés esetén "az utolsó fillérig" a fővárosnál marad, az ebből származó forrás pedig lényegesen több, mint a vételár.
A városvezető jelezte: megígérte a befektetőknek, hogy a konkrét szándéknyilatkozat közgyűlési tárgyalásáig további részleteket nem hoz nyilvánosságra.
Tarlós István kitért a BKV helyzetére is, jelezve, hogy úgy néz ki, megoldódik az adósságállomány kérdése, az idei működési fedezet megvan, a hosszú távú finanszírozásról szóló koncepció pedig a kormány előtt van, amiből ha 3-4 elemet elfogadnak, akkor soha nem állt még úgy a BKV, mint ez esetben. Szólt arról is: az a félelme, hogy kisebb tételekben még ma is van pazarlás a társaságnál, ami ugyan nagyságrendileg elhanyagolható, de jelentést kért az ügyben a BKV vezérigazgatójától. Szavai szerint még mindig találkozik külső ügyvédi megbízásokkal, magas óradíjért, túlzottnak tűnő mértékben. Tarlós István szerint ezek indokoltságán lehet vitatkozni, de "tűzzel-vassal irtja" a külső megbízásokat. Megjegyezte, hogy elegendő a létszám és a kapacitás, továbbá tisztességesek a fizetések a Városházán és a közszolgáltató cégeknél is ahhoz, hogy radikálisan korlátozni lehessen ezek számát.
MTI
