2001. február 14. 11:00

Tavaly átlagosan 262,5 ezren voltak munka nélkül, ami 6,4 százalékos munkanélküliségi ráta.

Tavaly tovább csökkent a munkanélküliség Magyarországon. Átlagosan 2000-ben 262,5 ezren voltak munka nélkül, ami 6,4 százalékos munkanélküliségi ráta - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal Munkaerő-piaci helyzetkép című kiadványa.

A regisztrált munkanélküliek száma 1999-ben 404,5 ezer, míg a munkanélküliségi ráta 7 százalék volt. A KSH szerint a 90-es évtized elején 2-3 év leforgása alatt mintegy egymillió munkahely szűnt meg, miközben a munkanélküliek száma 1993 elején elérte az 546,5 ezer főt, ami 12,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A munkaerő-piac összehúzódási folyamata ezt követően lelassult, de csak az évtized második felében állt meg, s egyértelmű javulásról 1998-tól lehet beszélni - vélik a szakemberek.

A statisztikusok szerint a foglalkoztatottak száma 1998-ban és 2000-ben mérsékeltebben, 1999-ben erőteljesebben nőtt, miközben a munkanélkülieké 1993 óta folyamatosan csökken.Tavaly a foglalkoztatottság növekedése az előző évinél szerényebb mértékű volt, a foglalkoztatottak létszáma éves átlagban elérte a 3,8 millió főt, s ebből 3,7 millióan tartoztak a munkavállalási korú népesség körébe.

A KSH szerint a magyar foglalkoztatottság szintje az uniós országok tavalyelőtt elért 62 százalék körüli átlagos szintjénél jóval kisebb. Míg az EU országaiban a 15-64 éves népesség foglalkoztatási aránya 1999-ben átlagosan 62,1 százalék, addig Magyarországon 55,7 százalék volt. Nemenként vizsgálva tavalyelőtt az EU országaiban 71,6 százalékos volt a férfiak foglalkoztatási aránya, míg a nőké 52,6 százalékot tett ki. Ezzel szemben Magyarországon a férfiak arányszáma 62,6 százalék volt, a nőké pedig 49,0. Míg Magyarországon a 25-49 éves férfiak 81,0 százaléka dolgozott 2000-ben, az egy évvel korábbi uniós átlag 87,0 százalék volt. A nőknél a 67,7 százalékos foglalkoztatotti hányad annak ellenére is meghaladja a korosztályra jellemző 65,9 százalékos uniós átlagot, hogy a kisgyermekes nők döntő többsége veszi igénybe a nemzetközi összehasonlításban is nagyvonalúnak számító gyermekgondozási ellátási rendszert, és ezalatt az idő alatt gazdaságilag inaktívnak minősülnek - derül ki a kiadványból.