Az ország fejlettebb felében a Nyugat-Dunántúlon sem túl rózsás a helyzet. Lát esélyt a távmunka bevezetésére a cégek közel egyötöde, legnagyobb hányaduk (42 százalék) azonban reménytelennek tartja ennek az atipikus munkavégzési formának az alkalmazását. Noha a cégek 13 százalékánál az infokommunikációs eszközök lehetővé tennék a bevezetést, az elterjedésnek a vezetői attitűd korlátokat szab állapította meg egy felmérés.
Jellemző vezetői attitűd, miszerint az otthoni munkavégzés csak a cég megbízható, belső munkatársai számára megfelelő munkavégzési forma. A felmérés szerint az ilyen jellegű munkavégzést a cégek majdnem egynegyede engedélyezi felső vezetőinek, ám a középvezetők esetében már mindössze 6, az értékesítők esetében pedig csak 4 százalék járul ehhez hozzá.
Pedig érdemes lenne munkáltatóknak alaposan mérlegelni a távmunka alkalmazásának módozatait. Számos olyan adminisztratív, informatikai, adatfeldolgozási munka van, amely nem igényli a munkavállaló jelenlétét a vállalatnál. Ez pedig költségcsökkentéssel járhat. A cégek a személyi jellegű és fix költségek (pl. irodabérlet) tekintetében komoly egyes szakemberek szerint 20-25 százalékos megtakarítás érhetnek el.
Ugyanakkor vallják a téma ismerői az Európai Unióhoz való csatlakozásunkban sem lesz elhanyagolható jelentőségű az a mód, ahogyan a távmunkával kapcsolatos tennivalókhoz viszonyulunk. Jól ismert tény, hogy az Európai Unió számos tagállama azért tart a szervezet kibővítésétől, mert fél a jóléti célú migrációtól, amely az új tagországokból a magasabb bérek miatt várható. A távmunka uniós szintű integrációja révén egy jelentős, jól képzett réteg nem kényszerül lakóhelye elhagyására, ha képzettségének, kreativitásának megfelelő munkához, és az azzal járó magasabb jövedelemhez szeretne hozzájutni. Ugyanakkor, ha a hazai cégek megfelelő tapasztalatokat szerzenek ők is költség-hatékonyan alkalmazhatnának külföldi munkavállalókat, akiknek a piaci ismereteik segíthet belépni a megnyíló piacokra.
Távlatok a távmunkában
A hazai cégek előtt nyitva az út, hogy kipróbálják a távmunkát. Idén ugyanis további pályázatokat hirdet az FMM és az IHM. A munkaügyi tárca költségvetéséből 2003-ban még 4-4,5 milliárd forintot tudnak távmunka fejlesztésére fordítani. Sokan azonban szkeptikusak, hogy ez a fajta munkalehetőség mennyire fog elterjedni, ha az állami keretek kimerülnek.