Az RTL Klub a reklámadó elleni küzdelem egyetlen nagy harcosa lett. Ez persze nem meglepő, hiszen ha a várható adófizetést és az árbevételt tekintjük, akkor aránytalanul nagy terhet kap a nyakába. A kereskedelmi tévé a törvényt jegyző L. Simon Lászlót állította tegnapi híradójába pellengérre, aki ehhez tökéletesen asszisztált, hiszen fogalma sem volt arról mit tartalmaz a nevében beadott módosító indítvány. A csatorna természetesen megpengette a populista hangokat, amely szerint az adót a kisembereknek (kisvállalkozóknak) is fizetnie kell majd, mert - hacsak nem vállalja át a Google és a Facebook, de miért is tenné – a külföldön működő hirdetési rendszereket igénybevevőket a havi 25 ezer forint feletti összeg felett 20 százalékos adó sújtja.
Miután az RTL Klub érintett félként (vagyis a reklámadó veszteseként) volt olyan kedves a kérdés egyik aspektusát megvilágítani, bár jóval kisebb közönségnek, de magyar médiavállalkozásként az érme másik oldalát is szeretnénk megmutatni.
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy véleményem szerint a reklámadó a progresszív adókulcsokkal egyértelműen piactorzító eszköz. Arra találták ki, hogy a kormánynak kevésbé kedves médiumo(ka)t nehéz helyzetbe hozzon, relatív kisebb terhet rakva a barátokra. Persze ezt így nem lehet kommunikálni, ezért jött többféle, sokszor erősen sántító magyarázat. Ráadásul a lépéssel tovább növekszik a régiós viszonylatban amúgy is magas állami újraelosztás. Összességében tehát erős fenntartásaim vannak ezzel szemben.
Egy területen azonban még indokoltnak is tartanám, ez pedig azok a külföldi médiumok esete, amelyek a hazai piachoz nem adnak hozzá, hiszen nem vagy alig foglalkoztatnak embereket, és nem is állítanak elő magyar nyelvű tartalmat. Ráadásul közismert, hogy a vállalkozások erősen optimalizálják az adóikat, olyan mértékben, hogy már az EU is vizsgálja őket, mert szerintük azzal a legális eszközökön túllépnek. Ezzel szemben a magyarországi vállalatok egy európai mércével listavezető áfával és szintén kiemelkedően magas adóékkel kell, hogy megküzdjenek. (Különböző módon és szektoroknak persze több kormány is üzente már, hogy akinek nem tetszik, az elmehet az országból, de magyar vállalkozóként, magyar embereknek szolgáltatásokat nyújtó cégként talán ne ez legyen az az alternatíva, amit mérlegelnünk kelljen.)
Ebben a helyzetben jön tehát a reklámadó, amit a kormány nagyon szeretne a piacvezető vállalkozásra ráhúzni, meg talán annak a jogos igénynek is megfelelni, hogy közbe ne hozzuk már még komolyabb versenyelőnybe a fent említett cégeket. Így igyekeztek bezárni a kiskapukat, hiszen ha benne hagyják a külföldi szolgáltatók esetleges mentességét, akkor az RTL Klub szépen ki tud csúszni az adó alól (lásd korábbi jogi elemzést - Az RTL Klub is kibújhat a reklámadó alól), ahogy a veszteségelhatárolást is az RTL-re szabva módosították, sőt bizonyos fokig szintén a csatorna és a hozzá kapcsolódó értékesítő vállalkozás (R-Time) lebeghetett a törvényalkotó szeme előtt, amikor a sales house-okat is beemelték a módosító javaslatba.
Adva van tehát egy tervezet, amely kapcsán felmerül, hogy kell-e módosítani a törvényt. Bár tudom, hogy elfogult vagyok, de véleményem szerint nem. Amennyiben a magyar vállalkozások szerint a 20 százalékos adókulcs túl magas, vannak alternatívák, hiszen lehet tömegesen az említett cégekhez fordulni, hogy fizessék be a reklámadót, de adva van sok-sok magyar nyelvű site is, amelyeken egy hirdetési rendszert (leggyakrabban a Google Adsense-ét) igénybe véve jelentek meg reklámok. Ezek a site-ok lehet, hogy örülnének neki, ha az ügyfelek közvetlenül költenék a forintjaikat (hiszen most a hirdetők által fizetett összegnek maximum a felét kapják meg, a másik 50 százalék megy a hirdetési rendszer üzemeltetőjének, tehát a Google-nak), de a reklámozók is jól járhatnának, mert akár árkedvezményt is kaphatnak, és nem csak a 20 százalékos adót tudnák megspórolni. Arról nem beszélve, hogy ha a magyar(országi) vállalkozásokban több pénz marad, akkor ellentétben az írországi számlákra kerülő összegekkel az a hazai gazdaságban foroghat tovább plusz bevételhez juttatva a hirdető magyar vállalkozásokat. A Reklámszövetség adatai szerint ugyanis minden reklámra fordított 10 forint 47 forintot generál a gazdaságban. Tehát, hogy ezek a pénzek a magyar gazdaságban maradjanak (mert az állam "pozitív irányba" torzítja a piacot), az végső soron társadalmi érdek (lenne).
A Google és a Facebook hirdetéseket „adómentesíteni” annyira vállalhatatlan lenne, mintha kiállna egy politikus, és azt mondaná, hogy nagyon helyes, hogy adócsaló cégek juttatják az üzletek polcaira az olcsó szlovák cukrot, meg tejet, mert ugyan a költségvetés komoly áfa-bevételektől esik el, és sok magyar munkahely kerül veszélybe, de legalább a hipermarketekben vásárló emberek boldogok lesznek. Én ilyen kijelentést még nem hallottam…
KB
mfor.hu
