A másik kedvező hatást, a külföldi működő tőke nagyarányú beáramlását a korábbi években jelentős mértékben a privatizációs lehetőségek és az alacsony, alig növekvő reálbérek vonzereje táplálta. A jövőben erre is kevésbé számíthatunk. A külföldi és a hazai tulajdonban lévő vállalatok közötti nagy (nemzetközi összehasonlításban a szokásosnál jóval nagyobb) termelékenységi különbség ugyanakkor sajátos duális struktúrát hozott létre, ennek mérséklését az EU országjelentése is sürgeti.
A KSH termelékenységi kiadványa a rendszerváltás utáni időszak elemzése és a nemzetközi összehasonlítások mellett hosszabb távra is visszatekint és röviden versenyképességünk alakulásáról, a termelékenység és a reálbérek változásának összefüggéséről is szól. Az utóbbi években a reálbérek növekedése sok területen meghaladta a termelékenység növekedését, az egység-munkaerőköltség emelkedése gyengítette versenyképességünket. Ez még inkább előtérbe állítja a termelékenység-alakulás vizsgálatának, elemzésének és céltudatosabb növelésének fontosságát. Az Európai Unió ezt elvárja tőlünk és segíteni fogja, többek között a Nemzeti Fejlesztési Terv alapján és keretében.
Termelékenységben messze vagyunk Európától
Magyarországon az egy lakosra jutó GDP az EU-átlag 52 százalékát éri el. A különbség 1/5-ét az alacsonyabb foglalkoztatottság, 4/5-ét a jóval kisebb munkatermelékenység okozza - derült ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
