Korántsem olyan édes a tiltott gyümölcs, ha tisztában vagyunk néhány jogi következménnyel. Ha munkaköri leírásunk, munkaszerződésünk vagy a vállalat belső szabályzata egyértelműen tiltja az azonnali üzenetküldő és hangátviteli programok (Skype, Messenger, ICQ) használatát, gyorsan az utcára kerülhetünk, ha a biztonsági szempontok betartása mellett, de használjuk azokat.
Személyes emailcímbe nincs betekintés
A jogi szakértő úgy véli, a legfontosabb, hogy mindennel tisztában legyen a munkavállaló, s a szabályok írásban (munkaszerződés, munkaköri leírás, belső vállalati szabályzat) is le legyenek fektetve. A Ptk. és a munkajog mellett adatvédelmi kérdéseket vet fel a munkahelyi netezés, magáncélú levelezés vagy chatelő programok telepítése és használata.
Mivel a jog nem minden esetben ad kellő támpontot, ezért a munkáltatónak kell szemfülesnek lennie, ellenkező esetben pedig az adatvédelmi biztos álláspontját is kikérhetjük. "A személyes email cím esetén nem, de minden más esetben betekinthet a dolgozó leveleibe a vállalat" - válaszolta a jogász az mfor.hu-nak arra a kérdésre, mi történik, ha a cím ugyan nem, de a levél végén megjelenő céges aláírás személyes nevünket is tartalmazza.
A jogi aggályok mellett több vállalatvezetési és biztonsági kérdés is felmerül az ingyenesnek tűnő programok használatakor. Bánffy Miklós, a NextiraOne Magyarország Kft. műszaki igazgatója szerint a hangsúly azon van, hogy ezek a szoftverek csak addig ingyenesek, amíg nem céges keretek közt alkalmazzuk őket. "Számos plusz feladatot, biztonságvédelmi lépések bevezetését hárítja egy ilyen program az informatikai szakemberekre, mindezek pedig számszerűsíthetők" - magyarázta az igazgató. A Skype és a Messenger a többletköltség mellett is megérheti, a nagyobb multiknál azonban inkább ún. Unified Communications megoldásokat alkalmaznak, ami leegyszerűsítve egy céges chatelő program használatát jelenti.
A leggyengébb láncszem
Istvánko Viktória
