A demonstrálók több olyan intézkedést tartanának szükségesnek, ami a munkahelyek megőrzését célozza. "Új társadalmi megállapodást" szorgalmaznak, amelynek alapján "a munkások megkapják ugyanazt a védelmet, amit a bankok kaptak".
Csütörtökön Madridban volt hasonló célú tüntetés, mintegy 50 ezer résztvevővel, szombaton pedig Prágában és Berlinben terveznek demonstrációt.
A brüsszeli megmozdulás résztvevőinek számát a szervezők 50, a rendőrök mintegy 40 ezer főre becsülték. A tüntetők többsége fémipari munkás volt, és legnagyobb részük belga, de sokan voltak a külföldiek is.
Uniós becslések szerint abban a 16 EU-országban, amelyben az euró a fizetőeszköz, idén 9,9 százalékos, jövőre 11,5 százalékos lesz a munkanélküliség, ami a legmagasabb arány a második világháború óta. Az euróövezeten kívüli uniós tagországokban általában még rosszabbak a gazdasági mutatók.
A helyzet idén és a télen egyre csak romlani fog - mondta a tömegnek a brüsszeli tüntetésen John Monks, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) vezetője. Mint hozzátette, lehet, hogy a gazdaság egyes szegmenseiben kedvező jelek tapasztalhatók, de a munkanélküliséget illetően nagyon rosszak a kilátások. Spanyolországban 20 százalékra is növekedhet az állástalanok aránya.
Az Európai Bizottság illetékesei újabban azt hangsúlyozzák, hogy a szociális jóléti kiadások magas szintje aláássa a államok pénzügyi egyensúlyát, ezért újra kell gondolni a juttatások mértékét.
Brüsszelben mindeddig az az uralkodó álláspont, hogy egyelőre nem újabb gazdaságösztönző csomagokra, hanem az eddig elhatározott intézkedések következetes megvalósítására kell összpontosítani. Ezt a véleményt azonban éles támadások érik szakszervezeti, illetve szocialista oldalról, és e támadásokat felerősíti az a tény, hogy most van az európai parlamenti választási kampány.
A májusra tervezett "foglalkoztatási EU-csúcsot" végül nagyon leszűkült résztvevői körrel tartották meg Prágában, és a tanácskozáson semmilyen áttörést jelentő lépést nem határoztak el.
