5p

A Gazdasági Versenyhivatal határozatában megállapította, hogy a Győr-Sorpon-Ebenfurti Vasút Zrt., a MÁV Magyar Államvasutak Zrt., és a Rail Cargo Hungaria Árufuvarozási Zrt. a vasúti árufuvarozási piac felosztására, illetve az árufuvarozási díjak meghatározására vonatkozó megállapodásaikkal megsértették a magyar és az európai uniós versenyszabályokat. A GVH az érintett vállalkozásokra összesen 1,25 milliárd forint bírságot szabott ki, olvasható a Versenyhivatal közleményében.

Magyarországon 2004. május 1-jével a vasúti árufuvarozásban piacnyitás valósult meg. A korábbi, versenyt nélkülöző rendszerben vasúti árufuvarozási tevékenységet a MÁV, illetve a GySEV végzett (végezhetett) oly módon, hogy az egyes vasúttársaságok által üzemeltetett pályahálózat – amely a GySEV esetében a Győr-Sopron, Sopron-Ágfalva-országhatár és Sopron-Szombathely pályaszakaszokat, a MÁV esetében a magyar vasúthálózat fennmaradó részét jelentette – egyben a két társaság szolgáltatási területének határait is kijelölte.

Ebben az ún. egységes vasút modelljére épülő rendszerben a vasúttársaságok saját hálózatuk határain belül fuvarozhatták a feladott küldeményeket, amennyiben pedig a fuvaroztató által megadott fuvarozási útvonal túlnyúlt az adott vasút hálózatán (és ily módon „hagyományos“ szolgáltatási területén), a vasúttársaság az infrastruktúra határpontra érve átadta a küldeményt a másik vasúttársaságnak, amely továbbfuvarozta azt saját pályahálózatán.

A liberalizáció megteremtette annak lehetőségét, hogy a vasúti piacon versenyviszonyok alakuljanak ki, így – többek között – lehetővé vált a megfelelő engedélyekkel rendelkező vállalkozó vasúti társaságok számára a teljes magyar pályahálózathoz való szabad és diszkriminációmentes hozzáférés.

A GVH azt tapasztalta, hogy néhány kisebb vállalkozás (ún. magánvasutak) be is lépett a piacra, a GySEV és a MÁV ugyanakkor – akik korábbi vasúti szakmai tapasztalataik, ügyfélkapcsolataik révén egymás legérdemibb versenytársaivá válhattak volna – tartózkodtak attól, hogy árversenyt támasszanak egymásnak, vagy a másik „hagyományos“ területeit támadják.

A GVH eljárása során megállapította, hogy az RCH és a GySEV között 2006. január 1. és 2009. május 25. között a magyar vasúti árufuvarozási piac egymás közötti, területi alapú felosztására vonatkozó megállapodás volt érvényben. A vállalkozások megállapodása – amelynek lényegi elemét képezte a közös fuvarozásra vonatkozó együttműködés szabályozására kötött keretszerződés – a vasúti piacnyitást megelőző időszakban kialakult status quo fenntartását célozta.

Az RCH és a GySEV egymás hagyományos – a vasúti piacnyitást megelőző időszakban kialakult – szolgáltatási területeinek “tiszteletben tartásában” állapodott meg azzal, hogy egyrészt a MÁV és a GySEV infrastruktúráját egyaránt érintő fuvarokat az RCH és a GySEV közösen, az infrastruktúra határpontokon történő átadással (az ún. egymást követő fuvarozás elve alapján) továbbítja, másrészt a csak a MÁV vagy csak a GySEV hálózatot használó fuvarok esetén a másik vállalkozás –
infrastruktúra határokhoz igazodó – szolgáltatási területére nem lépnek be.

Megállapodásával a magyar vasúti árufuvarozás két legjelentősebb szereplője osztotta fel egymás között a piacot, versenykorlátozó együttműködésükkel helyettesítve a liberalizált piaci környezetben lehetségessé vált versengő szolgáltatói magatartást.

A GVH azt is megállapította, hogy a piacnyitást követően – elvileg – egymás közvetlen versenytársaivá váló vasúttársaságok egységes vasúti árudíjszabást állapítottak meg, ami
versenykorlátozó ármegállapodásnak minősül. A megállapodás a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti időszakban a MÁV és a GySEV, majd a 2006. január 1. és 2007. július 17. közötti időszakban a MÁV Árufuvarozási Üzletágának önállóvá válásával megalakult RCH (amelynek 2010. március 1-jéig hatályos elnevezése MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt. volt) és a GySEV között állt fenn. Az árufuvarozási díjak számításának alapjául szolgáló vasúti díjszabások egységessége a két – mindenkori – meghatározó piaci szereplő megegyezésén alapult: a vállalkozások díjszabásai egyidőben kerültek meghirdetésre, illetve módosításra, és mind formailag, mind tartalmilag azonosak voltak, továbbá a díjelemek és a számítási mód, vagyis az árképzés módszere is egységes formában került meghatározásra.

Az egységes árak meghatározása alkalmas a verseny korlátozására, mivel a vállalkozások számára kölcsönösen csökkenti az egyébként versenykörülmények között meglévő „piaci” bizonytalanságot a másik árazására vonatkozóan. Ugyan a vasúttársaságok által nyújtott kedvezmények folytán több esetben nem a díjszabás szerinti árak érvényesültek a gyakorlatban, a díjszabás így is közös kiindulópontként szolgált a két közeli versenytárs számára az árazásban.

A GVH a jogsértés megállapítása mellett a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-t 300 millió forint, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-t 100 millió forint és a Rail Cargo Hungaria Zrt.-t 850 millió forint bírság megfizetésére kötelezte, melynek keretében a piacfelosztó magatartást súlyosabb jogsértésnek tekintette.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!