Még inkább szeretnének többet dolgozni az alulfoglalkoztatottak, azaz a részmunkaidősök, akiknek aránya a foglalkoztatottakon belül az elmúlt másfél évtizedben, leszámítva néhány éves szünetet, lassan emelkedett. Franciaországban a foglalkoztatottak 5 százaléka dolgozik már részmunkaidőben (1,2 millió ember), de az így foglalkoztatottak 80 százaléka a női nem képviselője.
Ez azt is jelenti, hogy a Franciaországban foglalkoztatott nők 8,4 százaléka nem dolgozza le a hivatalosan elfogadott heti munkaidőt, hanem csak legfeljebb 20 órát. Szintén rövidebb munkaidőben dolgozik még sok fiatal (20-24 éves korcsoport) és elég sok külföldi is - számol be a Le Figaro.
Egyes szektorok, például az oktatás, az egészségügy, a szociális szolgáltatások területén eléggé jellemző az alulfoglalkoztatottság. Ezeken az amúgy sem magas jövedelmű területeken az így dolgozók háromnegyede hosszabb, azaz rendes munkaidőt szeretne ledolgozni, a megfelelően magasabb bérért.
Valószínű, hogy a francia példa növeli a jobb foglalkoztatási rátát kereső országok, így Magyarország dilemmáját a foglalkoztatást javító lépésekkel kapcsolatban. A francia eset arra is utal egyben, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás ellenérzéseket és a foglalkoztatásban nem kívánatos nemek szerinti arányokat szül. Márpedig lényegében a részmunkaidős foglalkoztatással lehet csak elérni az uniós célokat.
Az uniós előírásoknak megfelelően az idén már 67 százalékos foglalkoztatottsági szintet kell produkálnia a magyar kormánynak. Az Európai Unió Lisszabonban megfogalmazott dekrétuma 2010-re az unió átlagában 70 százalékos foglalkoztatási rátával számol.
Kapcsolódó anyagok:
Távmunka, részmunkaidő: messze vagyunk még Európától
Nem csodaszer a részmunkaidő
