A kormány 2012. július 10-én nyújtotta be a parlamentnek azt az előterjesztést, mely a kisvállalkozók számára elérhető adózási formákat két teljesen új opcióval bővítené ki: a kisvállalati adóval (KIVA) és a tételes kisadóval. A meglévő két adózási forma (10 százalékos társasági adó és EVA) mellett viszonylag nehéz lesz a döntés, hogy melyikkel jár jobban a cégvezető - különösen a KIVA esetében bonyolult az esetleges váltás eldöntése. Ezért az mfor.hu segítségként elkészítette a kisvállalkozói kalkulátorát, amivel a főbb vállalkozási adatok megadása után megtudhatja, melyek adózási formával, hogyan alakul a fizetendő adó nagysága, így adózási szempontból, melyik lesz a legkedvezőbb Ön számára.
Mindkét új adófajta egyébként az adminisztrációs terhek csökkentését, a foglalkoztatásbővítés fokozását szolgálná, illetve alternatívát nyújthat azon vállalkozásoknak, akik valamilyen okból kifolyólag kiesnek az EVA hatálya alól.
Amit a tételes kisadózásról tudni kell...
A legkisebbek számára jelentene könnyebbséget a tételes kisadózás, mely a legfeljebb 6 millió forint árbevételű egyéni vállalkozók, egyéni cég, magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, vagy közkereseti társaság számára lehet alternatíva. Abban az esetben, ha főállású vállalkozóról van szó, havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie, vagyis éves szinten 600 ezer forintot, ha viszont melléktevékenységként vállalkozik a főállású munkaviszonya mellett, akkor havi 25 ezer, vagyis évi 300 ezer forint adót kell fizetni. Ezzel kiváltanák a személyi jövedelemadót, a társasági adót és a saját maguk után fizetendő járulékokat, szociális hozzájárulási adót is.
Az adófajta a kormány szerint a legkisebbeknek jelenthet igazi alternatívát, például fodrászoknak, cipészeknek, akik elsősorban a lakosság számára szolgáltatnak. Azonban vannak üzleti vevőkkel rendelkező kisvállalkozók, akik az adózási forma miatt versenyhátrányba kerülhetnek. A szabályok szerint ebben az esetben ugyanis a vevő nem számolhatja el költségként a számla végösszegét. Így vagy megszakítják a kapcsolatot, amennyiben van erre mód a vállalkozás fennmaradása mellett, vagy 10 százalékkal (a társasági adó mértékével) csökkentik a díjaikat, ami a nyereségességet teheti kockára. Így várhatóan csak a lakosságnak szolgáltató mikrovállalkozások élnek majd ezzel az opcióval.
Mindemellett sarkalatos pontként jelenik meg ebben az esetben még az iparűzési adó kérdése is. Ezt ugyanis nem váltja ki az adó, így pedig megkérdőjeleződik az adónem bevezetésének céljaként megjelölt adminisztrációs tehercsökkentés.
..., és amit a kisvállalati adóról (KIVA) kell tudni
A kisvállati adó (KIVA) már a nagyobb, az 500 millió forintot nem meghaladó árbevételű, legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások számára lesz elérhető. Adó mértéke 16 százalék, mely kiváltja a társasági adót, a bérek után fizetendő közterheket és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Az adó alapját az eddig megszokott tételek helyett ezúttal a személyi kifizetések és a pénzügyi vagyon realizált változásának összege jelenti. Előbbi meghatározása egyszerűbb, hiszen ide tartozik a munkavállalók bruttó bére, a pénzügyi vagyon realizált változása pedig hivatalosan a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének különbségét jelenti, vagyis gyakorlatilag a bankszámlán és a házipénztárban lévő pénz egy év alatt bekövetkezett változását.
Ám itt még nincs vége a számolgatásoknak, ugyanis a pénzügyi vagyon realizált változását, mint adóalapot, különböző növelő, illetve csökkentő tételekkel lehet/kell módosítani. Növelő tételként jelenik meg az adóalap eme részének meghatározása során a hitel visszafizetése, hitelnyújtás, előlegfizetés, vagy tőkeleszállítás. Ezen kívül növelő tételként kell kezelni a végleges pénzeszközátadást, tartozás átvállalását, vagy követelés elengedését. Csökkenti az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszköz - például hitelfelvétel, tőkeemelés, előleg beérkezése, vagy osztalékszerzés. Bár az tagadhatatlan, hogy ebben az esetében nagyon nehéz annak megbecslése, hogy egy bizonytalan gazdasági környezetben, hogy alakul egy év alatt a pénzállomány, ezért nehéz ezzel tervezni, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy év végén majd a vállalkozások felpörgetik a számlák kifizetését az esetleges negatív pénzeszközváltozás érdekében, mellyel csökkenthetik az adóalapjukat.
Kisvállalkozásnak, nagyvállalkozásnak több alkalmazottal jobb a 16 százalékos adó
Kalkulátorunkat azzal a szándékkal készítettük el, hogy a jövőre elérhető adózási formák (10 százalékos társasági adó, EVA, KIVA, tételes kisadózó) közül a vállalkozó iránymutatást kaphasson a számára legjobb lehetőségről. A kalkulátorunkkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy kizárólag fizetendő adó meghatározására törekedtünk, és az egyes adózási formáknál csak az ezt meghatározó tényezőket vettük figyelembe, éppen ezért tüntettük fel például csak az EVA esetében az általános forgalmi adót. Ezt ugyanis az így adózó nem fizeti be a költségvetés felé, tehát ennek nagyságával szükséges korrigálni az amúgy 37 százalékos adó összegét.
Szemléltetésként kiszámoltuk egy egyszemélyes, kisebb éves árbevételű vállalkozás számára jövőre melyik adózási forma lesz a legkedvezőbb a fizetendő adó szempontjából. Abban az esetben, ha 2,5 millió forintos nettó árbevétele származik a tevékenységéből, mellé évi 700 ezer forint költége keletkezik, saját magát pedig havi 108 ezer forintos bérminimumra jelenti be, akkor a 16 százalékos kisvállalati adó számára kedvezőbbnek bizonyul a többinél, hiszen adóként évi 288 000 forintot kell fizetnie. Ezzel szemben a hagyományos 10 százalékos társasági adóval 383 ezer forint adóterhe jelentkezne, mivel ebben az esetben a saját foglalkoztatás járulékát nem váltja ki az adónem. Hiába egyszemélyes vállalkozásról van szó, és akár választhatná a tételes kisadózói formát is, főállásúként évi 600 ezer forintot kellene adóként a költségvetésnek befizetnie.
Hasonlóan a KIVA lesz a legkedvezőbb egy ennél lényegesen nagyobb vállalkozás számára is, hiszen 20 milliós árbevétellel, 5 milliós költséggel, és a 10 alkalmazott után fizetendő 11,6 milliós személyi kifizetéssel 2,35 millió forint kötelezettsége jelentkezik a vállalkozónak. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben az esetben 3,1 milliós pénzügyi vagyonváltozás realizáltunk a cégnél, mivel 200 ezres - likviditási - kölcsön felvételével és 500 ezer forintos tervezett beruházással is számoltunk. Ugyanilyen feltételek mellett EVA-alanyként 4,8 millió forintot, a hagyományos 10 százalékos adózással 3,3 milliót kellene befizetnie. Mindez a nagyobb foglalkoztatotti számmal magyarázható, hiszen ha ugyanez a vállalkozás mindössze 3 foglalkoztatottal dolgozna, már a 10 százalékos hagyományos adózás lenne számára a kedvezőbb.
A tételes kisadózói forma pedig abban az esetben éri meg, ha az adóalany például 3 millió forintos árbevételt realizál egy üzleti évben, nagyjából 800 ezer forintos kiadása merül fel az évi 1,3 milliós bérköltség mellett, a tevékenységét pedig mellékállásban végzi. Így az éves fizetendő adója 300 ezer forint lesz. Abban az esetben viszont, ha mindezt főállásban végezné, az adó mértéke megduplázódna, és már elvesztené kedvező jellegét (a második legrosszabb választás lenne ebben az esetben), hiszen ennek közel felét, 352 ezer forintot kellene adóznia, ha a KIVÁ-t választaná.
Székely Sarolta
mfor.hu
