A FashinScope elnevezésű kutatást Fogarassy Gabriella, az intézet területvezetője ismertette hétfőn a Hungexpo által rendezett Budapesti Divatnapok és Lakástextil Napok című szakkiállításon.
A GfK növekedésre vonatkozó prognózisát az is alátámasztja, hogy 2000-ben a háztartások 81 százaléka vásárolt ruházati cikkeket, míg 2001-ben ez az arány 6 százalékponttal, 87 százalékosra nőtt; ez még mindig azt jelenti, hogy öt háztartásból egy egyáltalán nem vásárol ruházati cikkeket. Ennek oka az lehet, hogy Magyarország lakosságának 20 százaléka 60 év fölötti, és ez a réteg kevés ruhát vásárol.
A tanulmányból kiderül, hogy a magyar ruházati értékesítési szerkezet "komoly" sajátosságokkal bír, például a cipővásárlásokra ugyanannyit fordítanak a háztartások, mint az alapvető élelmiszerekre. Ebből a szempontból a magyarországi háztartások 40 százalékkal többet költenek, mint a csehországiak. Ugyancsak sajátos, hogy alacsony a szakkereskedők részesedése a ruházati piacon, Magyarországon 50 százalék, miközben Csehországban és Olaszországban 70, Spanyolországban 80 százalék. A magyar vásárlók 22 százaléka ruházati cikkeit a piacokon szerzi be, miközben Csehországban ez az arány 15 százalék, Olaszországban 7, Spanyolországban 5 százalék.
A GfK adatai szerint a háztartások 2000-ben 67 ezer, 2001-ben pedig 86 ezer forintot költöttek ruhaneműkre, így a magyar ruházati piac forgalma a 2000-es 221 milliárdról 2001-ben 264 milliárd forintra nőtt.
Az árakat tekintve a legdrágább árusítóhelyek a sportboltok minden kategóriában. A felsőruházat tekintetében az első helyen a sportboltok, második helyen az áruházak, harmadik helyen az általános áruházak, negyedik helyen pedig a csomagküldő szolgálatok állnak. Az alsóruházat a legdrágábban ugyancsak a sportboltokban vásárolható meg, második helyen a csomagküldő szolgálatok, harmadik helyen az áruházak vannak. A cipők tekintetében ugyancsak a sportboltok a legdrágábbak, második helyen a szakcipőboltok, harmadik helyen az áruházak állnak.
A felmérésből kiderül, hogy az egyfős háztartások költenek legtöbbet alsóruházatra. A korosztályt tekintve a legkevesebbet a 30 év alattiak és a 65 év fölöttiek vásárolnak alsóruházatból.
Ugyanannyit költünk cipőre mint élelmiszerre
A ruházati piac növekedése várható Magyarországon, hiszen a magyar háztartások éves átlagos kiadásának jelenleg csupán 6 százalékát adják a ruházati vásárlások - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet ruházati kutatása. A hasonló fejlődést mutató Csehországban ez az arány már 8 százalék.
