A Toyota japán autógyár lengyelországi hálózati egységeinek vezető garnitúrája részben a varsói egyetemen szerezte és szerzi képesítését. Azért, mert a Toyota az egyetem közgazdasági karával megállapodást kötött. Mégpedig igen korán, évekkel ezelőtt, mert az volt a japánok véleménye, hogy a jó kereskedelmi hálózatnak már akkor működőképesnek kell lennie, amikor a hálózatba érkeznek a gyártmányok.
Az egyetemi tanulmányok során a Toyota lengyel emberei megismerhetik minden problematikus területét a lengyelországi hálózatépítésnek, ezért is látta fontosnak a vállalat az - egyetemi projekt - fenntartását, s azért is, mert még közel sem zárult le a hálózatfejlesztés. A Toyota-dealerek száma még viszonylag kicsi, aminek egyik oka, hogy a vezetői képzés egyben vállalkozói képzés, máskülönben a kereskedők nem a Toyota fizetett alkalmazottjai, hanem 80 százalékuk pénzügyi befektető a vállalkozásba.
Ennek egyik nehézsége, hogy a Toyota nem kicsiny kereskedelmi vállalkozásokban gondolkodik. Úgynevezett mega-egységeiben egyenként több mint másfélszáz ember dolgozik, s az ilyen egységek üzleti tervei legalább 2 ezer autó évi eladásáról szólnak. Amennyiben a Toyota növelni szeretné eladásait, márpedig ez a célja, úgy a dealer-hálózatot fel kell erősítenie. Lengyelország EU-tagságával az importvám a japán autókra a jelenlegi 35 százalékról 10 százalékra csökken. Nem érinti ez a változás a Csehországból érkező autókat, az itt szerelt Toyoták jelentik az eladások zömét.
Ha a Toyota olyan olcsó modellel tudna kijönni, mint a Fiat (Lengyelországban készül a Seicento és a márka vezeti az eladásokat), akkor elemzők szerint - részben professzionális minőségi szolgáltató hálózatának köszönhetően - piacvezető pozícióba kerülne pár éven belül.
Ugyanarra az egyetemre járnak a Toyota főnökök
A japán Toyota autógyár sikereinek zálogát látja abban, hogy a helyi piacokon az adott ország felsőoktatási intézményeiben képzett szakembereket alkalmazzon.
