2p

Két és fél évi egyeztetést követően a két cég részvényeseinek a jóváhagyásával a francia Suez SA közüzemi szolgáltató és a többségi állami tulajdonú Gaz de France (GdF) fúziójából szerdán GdF-Suez néven létrejött a világ egyik legnagyobb energetikai társasága.

A 200 ezer főt foglalkoztató és 22 millió európai ügyféllel rendelkező új energiaóriás 75 milliárd eurós forgalommal az energiaszektor egyik legjelentősebb vállalata lett, megelőzve a német E.On-t, az orosz Gazpromot vagy a szintén francia EdF-et.

A Suez részvényesei több mint 99 százalékos többséggel délelőtt, a GdF részvényesei pedig este 99,9 százalékos többséggel hagyták jóvá a fúziót.

"Húsz év óta nem került sor ilyen jelentős egyesülésre Franciaországban" - hangsúlyozta Gérard Mestrallet, a Suez elnök-vezérigazgatója és az új vállalat vezetője a Suez részvényeseinek közgyűlésén, amelyen részt vett a GdF vezetője, Jean-François Cirelli is, aki az új vállalat második embere lesz.

Az "egyenlők összeolvadását" 0,9545 az 1 részvényhez megoldással hajtották végre, vagyis úgy, hogy 21 Gaz de France részvényért cserébe a tulajdonosok 22 Suez papírt kaphattak.

A megállapodás értelmében a Suez víztisztító és hulladékfeldolgozó tevékenysége 65 százalékától megválik, azt a tőzsdére viszi. A francia állam 35,6 százalékos tulajdont tart meg az új közös, GdF-Suez-nek nevezett csoportban. Eddig a francia államnak 80 százalékos volt a részesedése a Gaz de France-ban.

Javulnak a tárgyalási feltételek

Elemzők szerint az új francia cég az eddigieknél jobb feltételekkel tárgyalhat ezentúl a gáztermelőkkel. A fúzió hivatalosan július 22-én 0 órakor jön létre, amikortól megkezdődik a GdF-Suez papírok kereskedése a tőzsdén. Az új vállalat igazgatótanácsa is akkor tartja majd első ülését.

A Gaz de France és a Suez igazgatótanácsai június elején hozták nyilvánosságra, hogy megegyeztek a fúzió részleteit illetően, a tervet június közepén hagyták jóvá a pénzügypiaci hatóságok.

A két és fél éve tervezett egyesülésnek számos, elsősorban politikai akadálya volt: a baloldal ugyanis a parlamentben módosító indítványokkal próbálta megakadályozni a többségi állami tulajdonú GdF privatizációjáról szóló törvénytervezet elfogadását. Később az Alkotmánytanács a 2007 júliusi piacnyitásig nem engedélyezte a GdF privatizálását, majd a vállalat szakszervezetei információhiányra hivatkozva próbálták megakadályozni a fúziót.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!