Új földrész, új gyarmatosítók

Virtuális bankok

A bankok köztudomásúlag nem élharcosai az új piacok felkutatásának és meghódításának. Ám a harmincévesen is fiatal internet és az alig páréves e-business olyan új kontinensek, ahol a bankszféra régi és új szereplői is lassan kitűzik a területfoglalást jelző zászlóikat. Nemcsak a világban, hanem Magyarországon is az internetes banki szolgáltatás területén a legizgalmasabb a verseny.

Az úttörőknek járó, még „szinte ingyen” megszerezhető területek elosztásából egyetlen bank sem maradhat ki — a szép új világban is jól jár, aki előnnyel rajtol. De nem csupán az új lehetőségek kiaknázásáról szól ez a történet, hanem a régi, bejáratott piacok megtartásáról és a jövőre való felkészülésről is.


Elharapódzó ügyféllopás

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már több kizárólag on-line bank létezik, amelyek általában magasabb kamatot és több szolgáltatást is kínálnak ügyfeleiknek, mint a hagyományos fiókhálózattal rendelkező rokonaik. Az Egg, a Smile, a First-e és a többi, hasonlóan fiatalos nevekre hallgató on-line pénzintézet a legújabb és eddigi legfélelmetesebb ágensei a hitelintézetek több évszázados intézményét fenyegető dezintermediációnak, azaz közvetítő szerepüktől való megfosztásuknak. Ez a folyamat tulajdonképpen már a pénz- és tőkepiacok XVII. századi megjelenésével elkezdődött; a következő állomás a nagyvállalati befektetési és hitelezési piac részleges elveszítése volt: a legnagyobb cégek már nem a banki finanszírozókat keresik fel, hanem egyenesen a befektetőket.

A lakossági és üzleti ügyfelek elvándorlásának a veszélye azonban komolyan a XX. század végén merült fel először. „Az on-line bankok egyenlők az ügyféllopás elharapódzásával. Akár évi 7 milliárd euróval csökkenhet csak a vezető európai bankok nyeresége miattuk”— állítja (talán kissé elfogultan) Huw van Steenis, a tekintélyes amerikai J. P. Morgan bank elemzője. Szerinte a hitelintézetek — ha versenyképesek kívánnak maradni — kénytelenek lesznek több mint 20 százalékkal visszafogni értékesítési kiadásaikat az elkövetkező három évben.


Hazai példamutatók

Magyarországon egyelőre nem ilyen éles a versenyhelyzet. A kizárólag on-line magyar nyelvű bankok teljességgel hiányoznak a bankszféra palettájáról, és még az igencsak kiépített és jelentős ügyfélkört kiszolgáló bankok sem mind fedezték fel a világhálót. Ezt egyébként megmagyarázza még egy-két évig az internet-hozzáféréssel rendelkezők alacsony száma: míg a brit szigeteken 18 százalékos az internethasználók aránya, addig Magyarországon csak a népesség 5,1 százaléka rendelkezik Internet-hozzáféréssel — áll az internetes kutatásokkal és tanácsadással foglalkozó Carnation Consulting tanulmányában.

Több magyar bank mégis — előremenekülés-képpen — a világhálón keresztül is elérhetővé teszi alapszolgáltatásait (folyószámlák törzsadatainak lekérdezését, átutalási megbízások kiállítását stb). Elsőként az Inter-Európa Bank tette le voksát az elektronikus szolgáltatások mellett, még 1997-ben. Hamarosan csatlakozott hozzá az OTP, a Raifeissen Bank, bizonyos szolgáltatások elérhetővé tételével a Budapest Bank, a CIB Bank és a Citibank. Már az internetes debütálás részleteivel foglalkozik az Erste Bank és a Bank Austria Creditanstalt, így év végére a több mint 40 magyar pénzintézetből akár 8-10 is internetessé válhat.

Ezzel a lépéssel a bankok — legalábbis kezdetben — nem a nyereségességet célozzák meg. Mint azt Szikszai Sándor, a Budapest Bank e-business vezetője lapunknak nyilatkozta: „Az internetes bankolás a bankok számára nem a szó közvetlen értelmében termeli a hasznot. Inkább közvetett eredményei vannak, mint például a magasabb színvonalú szolgáltatás. A munkatársak konkrét eladási területekre való átcsoportosítása más jellegű nyereséget termel, de az egyéb háttérköltségek is csökkenthetők.


Fiók nélkül olcsóbb

Elvben az értékesítési kiadások lefaragását is megcélozhatják a bankok a kevésbé látogatott bankfiókok bezárásával és ügyfeleik világhálóra terelésével. Magyarországon azonban kevés, olyan méretű ügyfélkörrel rendelkező bank van, mint például a brit Barclay’s, amely többmilliós ügyfélkörével valóban megengedheti magának azt a luxust, hogy önkéntesen szűkítse fizikai hálózata kiterjedtségét a nagy jövővel kecsegtető internetes hálózat bővítésének érdekében.

Nálunk inkább az a jellemző, hogy az eleve kevesebb fiókkal rendelkező bankok állnak rá szolgáltatásaik elektronikus értékesítésére, hiszen ez olcsóbb, mint egy komoly fiókhálózat létrehozása. Ez alól az egyetlen kivétel az OTP Bank, amely magas fiókszáma ellenére internetes szolgáltatásokkal is toboroz ügyfeleket. Ez a bank azonban lakossági ügyfeleinek kisebb értékű és számban is kevesebb (a fiókok fenntartásának költségéhez viszont ugyanúgy hozzájáruló) tranzakcióit szeretné internetes honlapján található Házib@nkja segítségével intézni.

A már tizenöt éve az országban működő amerikai Citibank magyar leányvállalata viszonylag kevés fiókkal rendelkezik országszerte, ám a termékek internetre kerülésével tovább csökkenhet számuk. Richard D. Jackson, a pénzintézet vezérigazgatója szerint az optimális egy 10—15 fiókból álló hálózat. Ez a jelentősebb regionális és megyei központokban amolyan ügyfélközpont-hálóként működik, és főleg a személyes tanácsadásra korlátozza tevékenységét.


Elrettentő tényező

Az internetes bankolás meggyökerezését érintő körkérdésünkre adott válaszokból az derült ki, hogy az internet elterjedtségi szintjén túl a biztonság a legfőbb elrettentő tényező. A mai technológiák fejlettségének köszönhetően — például a nyilvános kulcsolási eljárások és a digitális aláírás ősszel várható szabályozásának segítségével — viszonylag biztosak lehetünk internetes banki ügyeink és adataink titokban maradásában. Mégis, pont a technológia gyors fejlődése miatt, sokan úgy tartják, hogy nincs olyan titkosítási eljárás, amit ne lehetne feltörni — és lehet, hogy igazuk van.

D. M. T.