Ötéves csúcson most már a foglalkoztatottság
A KSH adata szerint július-szeptemberben 3,93 millióan voltak foglalkoztatva, aminél magasabbra legutóbb 2007 októberében volt példa, akkor ugyanis 3,94 millióan voltak valamilyen formában és időben foglalkoztatva három havi átlagban. A mostani adat egyébként 21 ezer fővel magasabb szám, mint amit az augusztusra végződő három hónapra közölt a statisztika, az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest pedig 79,6 ezer fővel bővült a foglalkoztatottság.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nem meglepő módon ezt az adatot is emelte ki a kommentárjában: "80 ezerrel többel dolgoznak, mint egy éve, 120 ezerrel többen, mint 2 éve és 160 ezerrel többen, mint a kormányváltáskor". Ehhez kapcsolódóan annyit érdemes hozzátenni, hogy az egy évvel ezelőtti állapothoz képest bekövetkezett változáshoz egyértelműen a közfoglalkoztatás járult hozzá a legnagyobb mértékben, a 2 év alatt bekövetkezett változás pedig javarészt az öt főnél kisebb szervezeteknél alkalmazásban állók számának jelentős megugrásának eredménye (lásd: Nagy tévhit, hogy a közmunkától van több foglalkoztatott című cikkünket). A kormányváltás óta bekövetkezett változást pedig érdemes feltételesen kezelni, mivel a jelenlegi adat egy nyár végi, ősz eleji statisztika, az akkori pedig tavaszi adat, és ebben az esetben a szezonalitás jelentősebben is befolyásolhatja az eredményt.
A mostani adathoz visszatérve, az ötéves csúcs eredményeként 51,4 százalékra emelkedett a foglalkoztatási ráta is, ami 10 éve nem látott csúcsot jelentett. Eddig a legmagasabb rátát 2006 novemberében jegyezték, akkor 51,3 százaléka dolgozott a teljes 15-74 éves népességnek.
Stagnáló munkanélküliségi adatok
A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli gyorstájékoztatója szerint július-szeptember három havi átlagban 457,7 ezer munkanélküli volt Magyarországon a 15-74 éves korosztályban, ami előző időszakhoz képest kétezer fős emelkedést mutatott, egy évvel korábbi állapothoz képest 4300-zal lettek kevesebben.
Tehát lényegében stagnálásról beszélhetünk, ami viszont a munkanélküliségi rátában is tökéletesen tükröződik, hiszen annak mértéke az előző időszaki 10,4 százalékhoz képest változatlan maradt. Sőt az egy évvel ezelőtti állapottnál ez még 0,3 százalékponttal alacsonyabb is, hiszen 2011 július-szeptemberében 10,7 százalékról árulkodik a statisztika.
Ha azonban jobban megnézzük a statisztikát, látható, hogy a munkanélkülieken belül a fiatalok helyzete megállíthatatlanul romlik, hiszen újabb csúcsra, 29,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi rátájuk az előző időszaki 29,1 százalékról.
Mivel szeptemberrel ismét véget ért egy negyedév, a KSH részletesebb, végzettségre és az egy évvel ezelőtti munkaerőpiaci státuszra vonatkozó adatokat is közöl. Ez alapján az mutatkozik meg, hogy 2011 azonos időszakához képest kevesebb állástalan lett az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve az érettségi nélküliek körében. Ugyanakkor kismértékben, megközelítőleg 1 százalékkal emelkedett az érettségizett és a felsőfokú végzettséggel rendelkező állástalanok száma is. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy tavalyhoz képest az idei közmunkaprogramok nagyobb volumenben működtek, és több munkaerőt tudtak ideiglegesen lekötni.
Ha az állástalanság kiváltó okát nézzük meg, akkor az látható, hogy közel 20 ezer fővel lettek többen azok, akik az állás elvesztése miatt kerültek ismét a munkaerőpiac állástalanjai közé - idén 262,6 ezren voltak július-szeptember időszakban. Viszont jelentősen csökkent azok száma, akik családi kötöttségek miatt lettek munkanélküliek, a közjellegű munkája pedig 34 ezer embernek fejeződött be, szemben az egy évvel ezelőtt 45 ezer fővel.
Mivel a foglalkoztatottak száma jelentősen emelkedett, sőt kismértékben a munkanélkülieké is, a gazdaságilag aktívak száma és rátája töretlenül növekszik. A 4,39 millió gazdaságilag aktív lakos a teljes 15-74 éves korcsoportnak az 57,4 százalékát teszi ki, melyre 2002 óta biztos, hogy nem volt még példa.
Székely Sarolta
mfor.hu
