2001. február 2. 11:00

A bővítés után nagyobb és szegényebb Európai Unió legfontosabb kérdése lesz a regionális felzárkóztatást segítő kohéziós alap újraelosztása.

Az új képlet meghatározása elkezdődött, a "számtanpélda" megoldásának hazánk számára is milliárd eurós tétje van.

A bővítés komolyra fordult, így napirendre került a majdani, nagyobb Európai Unió talán legfontosabb kérdésköre. Az úgynevezett kohéziós alap az unió fejletlenebb régióinak felzárkóztatására szolgál, jelenleg a legtöbbet Portugália, Spanyolország és Görögország, valamint kissé eltérő keretben a volt NDK régiói kapják. A mai tempó mellett ezen államoknak is még húsz-harminc esztendőre lenne szükségük, hogy utolérjék az átlagot. A kivétel Írország, amely tíz év alatt kiugrott a támogatásra szoruló kategóriából.

A jelenlegi szabályozás szerint azok a régiók jogosultak kohéziós támogatásra, amelyek egy főre jutó nemzeti összterméke az uniós átlag háromnegyede alatt marad. Ha azonban a 2006-2013 közötti időszakban legkevesebb hét, legtöbb tizenkét új tagállam lesz az unióban, akkor a lakosság és a terület egyharmaddal több lesz, az összesített GDP viszont csak öt százalékkal nő. Az átlag tizennyolc százalékpontot zuhanhat.

A tagállamoknak teljesen új képletet kell kidolgozniuk a mintegy 40-50 milliárd eurós keret elosztására. A konszenzussal eldöntendő, várhatóan igen hosszú és kemény vitában az első újoncok is részt vesznek majd. A számtanpélda megoldását nehezíti, hogy egyelőre nem tudni, hogy a legnépesebb tagjelölt, Lengyelország az elsők között, vagy később kerül be. Ez szinte döntően befolyásolja az átlagok meghatározását, vagyis a jogosultsági küszöb magasságát és a pénzelosztás arányait. Elképzelhető, hogy a szegény és gazdag között egy harmadik, közepes kategória is létesül, ebben az esetben két vagy több jogosultsági küszöb lesz. Ez azonban ellentétes lenne az EU egyenlőségi alapelveivel. Ha mégis így lesz, akkor a mostani három szegény a közepes csoportba kerül át, az új Ciprussal, Máltával, Szlovéniával és Csehországgal együtt. Hazánk a mostani számítások szerint az uniós GDP-átlag 56 százalékán áll, így a szegények csoportjában lenne (itt viszont a leggazdagabb).

Michael Barnier régiópolitikai főbiztos, akinek 142 oldalas jelentését most hagyta jóvá az EU Bizottsága, más kérdésekben is vitát kíván nyitni. Felvetette, hogy a gazdagok kohéziós alaphoz való hozzájárulási plafonját és a jogosultak által igénybe vehető maximumot is négyről öt százalékra emeljék. Mivel az új tagok befogadási képessége (vagyis a kapott pénz valóban hatékony felhasználására való készség) erősen eltérő, el kell dönteni: az kapjon először, aki nagyon rászorul, vagy az, aki már jobban tud élni vele? Barnier szerint célszerű lenne a majdani kohéziós kifizetésekből valamennyit előre hozni a tagfelvételek elé, hogy az előcsatlakozási alap javíthassa az újoncok felkészültségét. Külön kérdés, hogy a fejlettségi olló kétszer-háromszor nagyobbra nyílása milyen más költségvetési és szociális következményekkel jár. Biztató viszont, hogy a vita elkezdődött, és a mostani svéd, valamint a következő belga EU-elnökség idején a bővítés a legfontosabb ügy, így a kohéziós alap mintegy 150 dossziéját is érdemben tárgyalni kezdik.

Magyar szempontból is óriási a tét. Kissé leegyszerűsítve: az említett képlet határozza majd meg, hogy hatszázmillió és 2,2 milliárd euró között valójában mennyi kohéziós régiófejlesztési alaphoz jutunk az uniós tagság első éveiben. Sok a saját teendő is. Pontosan meg kell határozni a hét magyar nagyrégiót, eldöntve Budapest hová tartozzon, ki kell számolni a bruttó hazai terméket (GNP) is, valamint el kell készíteni a társfinanszírozási terveket a régiós pályázatokhoz.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek január legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 32 576 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 283 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.