A bizottságot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hozta létre az implementálási munka szakmai elősegítésére, az érintett államigazgatási szervek és piaci szereplők részvételével.
Az irányelv szerint a 2007. december 21. után kötött új szerződésekben a nemi hovatartozás alapján nem lehet különbséget tenni az egyéni díjakban és szolgáltatásokban. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megengednek arányos különbségeket, amennyiben a biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a nemi hozzátartozás alkalmazása a kockázatelemzésben meghatározó tényező, de kizárólag akkor engedélyezhető mentesség, ha a nemzeti jogszabály még nem alkalmazta az unisex szabályt.
A felmentés elmaradása a bizottság jelentése szerint súlyosan érintené a hazai piacot, s nem utolsósorban az ügyfeleket. Mivel Magyarországon a férfiak és a nők születéskor várható élettartama között jelentős, nyolc-kilenc évnyi különbség van, ez eléggé meghatározó tényező az élet kockázatoknál, de más területeken is előfordulhat nemek szerinti árazás, szolgáltatás (például a gépjármű biztosításoknál, baleset-, betegségbiztosításoknál).
A Gender bizottság kérdőíves felmérése szerint a biztosítókat, az önkéntes pénztárakat és a lakásért életjáradékot szolgáltatókat érinti a kockázati alapú nemek szerinti megkülönböztetés. A bizottság javasolja azonban, hogy az önkéntes egészségpénztári szektort se hagyja figyelmen kívül az implementálás, tekintettel arra, hogy az új egészségügyi rendszerben még nem ismert a szerepük, és szóba jöhet valamilyen kockázati alapú árazás-szolgáltatás a kiegészítő egészségbiztosításokban.
A biztosítóknál leginkább az élet ági termékeket érinti a direktíva, de számos nem élet ágit is. A nemek szerinti megkülönböztetés alapja leggyakrabban a KSH statisztika. A statisztikai különbség hatása, megjelenése az árakban (díjakban) elég jelentős is lehet, különösen a kockázati életbiztosítások esetében. A felmérés alapján a biztosítók esetében érdemes mindkét ágra kiterjeszteni a felmentés hatályát (egyes felelősségi ágazatokban és a temetkezési biztosítás esetén is szóba jön a nemek szerinti megkülönböztetés).
A jogalkotási folyamatnak minél előbb meg kellene kezdődnie, mert ha lekéssük a felmentési lehetőség határidejét, akkor ez tavalyi adatok szerint 406 milliárd forintnyi díjbevételű állományt érintene csak a biztosítási szektorban, és szinte az összes életbiztosítási termék átárazásával járna. Senkinek nem érdeke, hogy a piac versenyhátrányt szenvedjen, és az árak 5-50 százalékkal nőjenek például az életbiztosítások piacán, az unisex árazás ugyanis durván ilyen hatással lehetne a szektor életbiztosítási díjaira - áll a jelentésben.
MTI/Menedzsment Fórum
