Kiss Péter előadásában kifejtette: az új atomerőművi blokkok építéséhez szükséges tőke biztosításának módjára számos példa van a világban, de a legszerencsésebb esetben pénzügyi és stratégiai befektetők, valamint a nagyfogyasztók és a beszállítók is támogatják a projekt megvalósulását.
Hangsúlyozta: a jelenlegi pénzügyi, gazdasági válság nem akadályozza a paksi atomerőmű tervezett kibővítésének finanszírozását, mivel a szükséges források előteremtésére legkorábban csak a legalább 5-6 éves tervezési fázis végén van szükség.
Süli János a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója aláhúzta: az erőmű szakembereinek előzetes felmérései szerint technológiailag nem lehet akadálya a létesítmény bővítésének, ezért elsősorban a finanszírozás részleteinek kialakítása kérdéses.
Az Országgyűlés hétfőn megadott elvi hozzájárulásával az "első akadályt" sikerült legyőzni - emelte ki Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató helyettese. A parlament döntése után azonban a társadalmi vita sem marad el az ügyben, mivel az új blokkok környezetvédelmi engedélyeztetése alatt országos, illetve - az érintett országok igénye esetén - nemzetközi közmeghallgatást kell tartani a kérdésben - mutatott rá a szakember.
Hamvas István aláhúzta: az új blokkok megépítéséről szóló "valódi döntést" csak a technológiai tervezési folyamat lezárulta, illetve a finanszírozási megoldódások tisztázódása után lehet meghozni.
Aszódi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) energetikai bizottságának elnöke hozzátette: a nemzetközi tapasztalat szerint egy atomerőművi blokk felépítése átlagosan 6 évbe telik, ami azt jelenti, hogy a paksi atomerőmű kibővítése 10-12 év múlva valósulhat meg.
