Annak, hogy a magyar kutatók tevékeny részesei az új módszerek kidolgozásának, a legnagyobb előnye, hogy a magyar sajátosságokat, adottságokat is adaptálni lehet a rendszerekbe. A vezérigazgató szerint ezzel nem követnünk kell az európai előírásokat, hanem magunk is alakíthatjuk azokat. A hazai kutatás-fejlesztés szerencsére reneszánszát éli - hamarosan elkészül az erről szóló törvény is -, így nem sem a hazai anyagi források, sem az unió közös alapjába befizetett összegek nem vesznek kárba.
Az intézet szerepe nem kis részben abban áll, hogy betölti azt a kapocs szerepet, amelyet a hazai és az unió többmilliós szellemi tókéje között létre lehel (és kell) hozni. Jelenleg is több mint egy tucat EU-s projektben van valamilyen feladata a hazai kutatóknak.
A szabályozott - és remélhetően magasabb keretösszeget biztosító kutatási terület vezetői előtt ma elsősorban a fiatalítás kihívása áll. A Közlekedéstudományi Intézetnél magasan kvalifikált munkatársak dolgoztak, akik közül sokan egykoron a vállalkozói szférában találtak maguknak jövedelmezőbb illást. Most a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezők "visszacsábítása" lenne fontos. Az intézet munkatársai között három tudományos doktori fokozattal rendelkezik, de melléjük újabbak képzését tervezik. Hasonló kihívást jelent a nyelvi képzés, hiszen ma már alapkövetelmény a megfelelő kommunikációs szint elérése.
Forrás:Magyar Közlekedés
Vállalkozók is igénylik a kutatást
A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) élén február elejétől ismét dr. Ruppert László áll, aki korábban már vezette ezt a kutatóbázist, csak közben tett egy kitérőt a minisztérium felé, ahol mint közlekedési helyettes államtitkár tevékenykedett.
