A szakmunkásképző iskolák népszerűtlenek, sok diák megbukik vagy lemorzsolódik, ezen változtatni kell - jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter. A törvénymódosítás célja, hogy a szakképzés jobban alkalmazkodjon a gazdaság igényeihez.
Átalakítják és egységesítik a vizsgakövetelményeket és bevezetik a gyakorlati képzés eredményeit mérő közbülső szintvizsgát. Az eddiginél nagyobb hatáskörrel vonják be a képzés ellenőrzésébe a kamarákat és a gazdasági érdekképviseleteket, amelyek az iskolai tanműhelyeket is vizsgálhatják majd.
Az új szabály szerint a második szakma megszerzése is ingyenes lesz. A kamara öt évre eltilthatja a tanulóképzéstől azt a vállalkozást, amely bármilyen címen hozzájárulást vagy költségtérítést kér. Erre Lezsák Sándor MDF-képviselő azt jegyezte meg, hogy a tilalom önmagában nem sokat ér, a szülők kénytelenek fizetni a mesternek, akinek a szakképzési alapból kevés támogatás jut. Azt a miniszter is elismerte, hogy a tanulóképzésben résztvevők jelenlegi adókedvezménye elvesztette ösztönző jellegét, ezért ezt majd növelni akarják, de a most tárgyalt tervezetben ez nem szerepel.
Az ellenzék csak módosításokkal tartja elfogadhatónak a javaslatot, főleg a szakmunkásképzés szerkezetének reformját hiányolja. Kifogásolja azt is, hogy csak a tanulói szerződést kötő kisebbség kap pénzt a képzés idején, ami igazságtalan. Az oktatási bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság igényeihez való alkalmazkodás ne jelentse a jól felszerelt iskolai tanműhelyek megszüntetését. Az SZDSZ nevében szóló Horn Gábor pedig azt javasolta, hogy a szakiskolából is lehessen eljutni az érettségiig, mert ez az intézmény szerinte jelenleg zsákutcát jelent.
Változások előtt a szakképzési törvény
Tíz évvel ezelőtt született a rendszerváltozás utáni első szakképzési törvény. A módosításról - figyelembe véve az évtized gazdasági, társadalmi fejlődését - most tárgyal az Országgyűlés.
