Védekezhet-e önállóan a menedzsment?

Egyeztető tárgyalásokon kell rendezni a vállalatátvételekről szóló uniós direktívatervezet sorsát,
miután az Európai Parlament (EP) alapvető kérdésekben más álláspontra helyezkedett, mint a
bizottság és a tagországok kormányai. Frits Bolkestein, az előterjesztésért felelős biztos szerint a
direktíva kudarca késleltetné az európai vállalatok átalakulását, és ezzel ártana a kontinens
gazdaságának.

A direktívatervezet minimális követelményeket fogalmazna meg a kisebbségi tulajdonosok
védelmére, ezzel segítve elő a nemzetközi vállalatátvételeket. Az EP legkomolyabb vitát kiváltó
módosítása a cégvezetők erőszakos felvásárlási kísérletek elleni fellépésére vonatkozik. A honatyák
szerint a menedzsment egyedül is dönthetne ellenlépések foganatosításáról, míg a bizottsági
előterjesztés ezt a részvényesekkel történő egyeztetéshez kötné. Az EP által a héten megszavazott
módosítások ezen túlmenően arra is köteleznék a felvásárlásra kiszemelt cégeket, hogy az ajánlat
mérlegelésekor az álláshelyek megőrzését alapvető kritériumként kezeljék. Amennyiben megvalósul
az átvétel, a kisebbségi tulajdonosokat a parlament szándékai szerint bizonyos esetekben
készpénzzel kellene kivásárolni.

Bolkestein csalódottságának adott hangot a parlamenti álláspont miatt, amelyet szerinte rendkívül
nehéz lesz közös nevezőre hozni a tagországok nézeteivel. Amennyiben a jövő év elejére kitűzött
egyeztetések kudarcba fulladnak, az tíz év munkáját tenné semmissé -- figyelmeztetett a politikus a
Reuters szerint. A módosítások elfogadásában kulcsszerepet játszó Klaus-Heiner Lehne német
kereszténydemokrata képviselő ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte Bolkestein reakcióját,
kijelentve: amennyiben az EP-nek nem szabad vitáznia a kormányokkal, akkor a testület a pekingi
népi gyűléshez hasonlít, nem pedig a demokratikusan választott uniós parlamenthez. A módosítások
célja szerinte a gyakorlatban jobban működő megoldások kidolgozása és az egyenlő
versenyfeltételek biztosítása volt.