Egy prosperáló technológia cég megvásárlása mindig kétesélyes. Vagy hatalmas siker lesz, mint pl. az Android, amelyhez becslések szerint 50 millió dollárért jutott hozzá a Google, vagy hatalmas bukta.
Ez utóbbiak közé tartozott az emlékezetes 160 milliárd dolláros AOL–Time Warner akvizíció az évezred elején, amelynek az volt a célja, hogy egy hatalmas média és kommunikációs birodalom jöjjön létre az Egyesült Államokban. Az akkoriban jó ötletnek tűnő egyesülésről szőtt álmok azonban a „dotkomlufi” kidurranásával szertefoszlottak. Az AOL előfizetői a nehézkes „betárcsázós” internetről szélessávra váltottak, a hirdetők elpártoltak, és azok az ambiciózus tervek, amelyek a két cég közötti szoros együttműködésről szóltak, soha nem valósultak meg. A két vállalat végül 2009-ben vált szét.
Szintén nem volt túl jó döntés a Yahoo részéről a Broadcast.com internetes televíziós portál megvásárlása 5,7 milliárd dollárért 1999-ben. A lassú internetkapcsolat egyszerűen nem volt alkalmas a videók lejátszására, de a kínálat is nevetségesen szűkös volt. A szolgáltatás megszűnt, és az üzletet tető alá hozó vezetők is nézhettek más munka után.
Maradva a keresőcégnél, a GeoCities blogtárhely-szolgáltató megvétele sem volt a legjobb ötletek egyike, főleg nem 3,6 milliárd dollárért. A Yahoo lényegében nem tett semmit azért, hogy fejlessze a kimondottan ízléstelen megoldásokat felvonultató oldalt, így le is állították az egészet.
Következzen a Facebook egy másik áldozata, a MySpace, amelyet Rupert Murdoch milliárdos vásárolt fel 2006-ban 520 millió dollárért. Az ötlet nem tűnt rossznak és az ár sem volt magas annak ismeretében, hogy milyen kedvelt közösségi oldal volt akkoriban a MySpace. Sajnos azonban végzetét az iWiW-hez hasonlóan nem kerülhette el, és az oldal 3 évvel ezelőtt visszaszállt korábbi tulajdonosára a vételi ár töredékéért, 35 millió dollárért.
Az mfor.hu-nak nincsenek pontos információi arról, hogy az iwiw megvásárlása milyen megtérüléssel járt az Axelero, illetve az Origo Zrt. számára. Az iWiW tulajdonosaiként ugyanakkor az említett cégek nem tudtak tartósan nyereségesen működni. Igaz, az iparágban többen azon a véleményen vannak, hogy az iWiW vesztét éppen az okozta, hogy a 2006-os felvásárlást követően a tulajdonosok nem - illetve a szükségesnél sokkal kevesebbet - invesztáltak a közösségi oldalba, miközben váratlan reklámdömpinget zúdítottak a felhasználókra.
A végére került egy mindenki által ismert böngésző, a Netscape sztorija, amelyet az AOL vásárolt fel még 1999-ben 10 milliárd dollárért. Az akvizíció célja nem egészen ismert, talán az internetszolgáltató egy saját portált szeretett volna létrehozni, és ahhoz kellett neki a böngésző, vagy néhány tétova lépést szeretett volna tenni az e-kereskedelem felé. Bár az AOL-nak sikerült némi pénzt kicsikarnia a Microsofttól, amely a bíróság szerint visszaélt erőfölényével saját böngészője, az Internet Explorer elterjesztése érdekében, a vásárlás elég nagy bukás lett.
A felvásárlási láz persze nem ért véget, a technológia cégek manapság is szívesen áldoznak milliárdokat olyan start-up cégek megvételére, amelyek sikere vagy bukása egy-egy döntésen, vagy éppen megkésett reakción múlik. Az idei év egyik ilyen kérdéses akvizíciója a Facebook és a WhatsApp egybeolvadása volt, amely cégért Zuckerberg 19 milliárdot csengetett ki.
Szász Péter
mfor.hu
