12 helyet estünk egy év alatt
A tavalyi 48. után idén a 60. helyre rangsorolta Magyarországot a World Economic Forum (WEF) versenyképességi jelentése, melyet szerdán tettek közzé. Ezzel a visszaeséssel hazánk a teljes listán is a legnagyobb vesztesek között van, csak Algéria 23 helyes rontása, Sri Lanka 16 helyes esése és Egyiptom 13 helyes versenyképesség-csökkenése volt rosszabb a miénknél.
A WEF egy több mint 540 oldalas dokumentumot tett közzé arról, milyen szempontok alapján rangsorolták az egyes országokat. Eszerint a versenyképességi rangsornak három alindexe volt: az alapvető pontszám mellett a hatékonyságjavulást és a korrupciót valamint az innovációt kezelték kiemelten. Emellett úgynevezett pilléreket határoztak meg, melyek alapján az adott ország alappontszámát kiszámították.
A pillérek közül hazánk az intézményi háttér területén szerepelt a legrosszabbul, ebben a mutatóban mindössze 3,7 pontot kaptunk a maximális 7-ből, amivel a 80. helyen szerénykedünk a 144 országot felvonultató listán. Infrastruktúrában a sokkal előkelőbb 50. helyet szereztük meg, míg a makrogazdasági környezet területén a WEF szakemberei szerint ennél is jobban állunk, hiszen a 44. helyre rangsoroltak. A magyar egészségügyi rendszer és alapfokú oktatás színvonalát tekintve a szervezet szerint a világon az 51. legjobb hazánk.
A hatékonyságot tekintve Magyarország a munkaerőpiaci hatékonyság terén áll a legrosszabbul, ebben a mutatóban a 79. helyre rangsoroltak. Nem lehetünk büszkék a magyar pénzügyi piacok fejlettségére is, mely a 72. világviszonylatban, viszont a felsőfokú oktatásban és a technológiai fejlettségben viszonylag jól állunk, a 49. helyre fértünk fel a listára. Korrupcióban a WEF szerint is kifejezetten rosszul áll hazánk, mindössze a 86. helyen szerénykedünk, az innovációban elért 37. helyünk viszont az összes mutatót figyelembe véve a legjobbnak mondható.
A még részletesebb elemzés szerint az intézmények területén a kormányzati szabályozás a legnagyobb teher, ezen a téren mindössze a 138. helyen végeztünk Emellett a törvények hatékonyságával a legkevésbé elégedettek a felmérés résztvevői, ebben a mutatóban mindössze a 135. helyre kerültünk, vagyis összesen kilenc országot sikerült megelőznünk.
Az infrastruktúrán belül a légi közlekedést kifogásolták az üzletemberek (vélhetően a Malév csődje után készült a felmérés - a szerk.), ebben a mutatóban a 91. helyre kerültünk. Az elektromos hálózattal, a vasúti infrastruktúrával azonban elégedettek voltak. A makrogazdasági mutatókban talán nem meglepő, hogy az államadóssággal volt a legtöbb probléma, ezen a területen a 125. helyre rangsoroltak minket.
A többi területen a kutatás szerint komoly problémát okoz az adóztatás hatékonyságának hiánya, a magas vállalati adókulcsok és az úgynevezett "agyelszívás", vagyis az, hogy a képzett munkaerő kivándorol Magyarországról.
Mit mondanak a megkérdezettek?
A fenti listát az adott országban megkérdezett vállalkozók válaszaiból állították össze, a jelentés Magyarországgal foglalkozó része tételesen felsorolja azokat a területeket, melyek akadályozzák az üzleti életet hazánkban, vagyis rontják a versenyképességünket. A válaszadók 14,5 százaléka említette problémaként a politika kiszámíthatatlanságát, nem sokkal maradt le mögötte 13,7 százalékkal az a panasz, hogy Magyarországon nehéz finanszírozáshoz jutni.
A harmadik helyen a magas adókat panaszolták el a magyar vállalkozók, míg szorosan ezt követte a negyedik helyen az adózási szabályok bonyolultsága. Sokaknak okozott gondot saját bevallásuk szerint a nem elég hatékony állami bürokrácia, a hatodik helyen pedig a korrupció áll, mely majdnem minden tizedik megkérdezett szerint probléma az országban.
A felsorolt faktorok után egy jókora szakadék következik, hiszen a következőt, a magyar munkaerő hozzáállását már csak alig minden huszadik megkérdezett üzletember említette problémaként, és hasonló arányt ért el az infláció is.
A szlovákok és a románok még mögöttünk
A régiós országokkal összehasonlítva is jól látszik Magyarország leszakadása, hiszen a 62. Bulgáriát, a 71. Szlovákiát és a 78. Romániát még megelőzzük, de Bulgária például tavaly még a 74. volt, vagyis ha így folytatják, akkor jövőre már ők is versenyképesebbek lesznek nálunk. A szlovénok az 56. helyükkel még befoghatónak tűnnek előttünk, viszont a csehek 39. és a lengyelek 41. helye már az álom kategória számunkra.
Mindeközben folyamatosan jönnek fel a balkáni országok, melyek mostanra komoly veszélyt jelentenek a magyar versenyképességre: Montenegró például a 72. a listán, Macedónia a 80., Horvátország a 81., Moldova és Bosznia-Hercegovina pedig egymást követik a 87-88. helyeken. A felsoroltak közül főleg utóbbi két ország javított sokat, hiszen a moldávok tavaly még a 93. helyen szerénykedtek, míg a bosnyákok a 100. helyen álltak.
Beke Károly
mfor.hu